Nyári olvasmányaink voltak

Zilahy Lajos: Két fogoly

B. M. 8.d

Egy júliusi reggelen azzal a kérdéssel állítottam be a nagymamámhoz, hogy van-e bármiféle könyve Zilahy Lajostól. Ezt azért tettem, mert éppen akkor reggel olvastam el egy verseskötetét ennek az írónak. A versekben volt valami szívszorongató szomorúság és szépség, ami teljesen magával ragadott, így hát amikor a verseskötetet befejeztem, úgy éreztem, hogy muszáj még valamit olvasnom tőle. Rögtön nagymamám jutott eszembe, mert neki óriási könyvgyűjteménye van, ahol a szépirodalomtól kezdve a képregényekig minden megtalálható, így biztos voltam abban, hogy egy Zilahy regényt majd találok nála.
De kérésemre nem azt a választ kaptam, amit vártam. Nagymamám azt mondta, hogy még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy tőle olvassak, és amúgy se érteném. Keressek inkább egy vidámabb, kalandos, nekem való könyvet.
De biztos láthatta az arcomon, hogy amit mondott, mennyire elkeserít, vagy csak meggondolta magát, igazából nem tudom, de annyi biztos, hogy amikor aznap este hazaértem, akkor ez a Zilahy regény várt az íróasztalomon.
A történet 1913-ban Budapesten egy teadélutánon kezdődik. Ott találkozik a két főszereplő, egyik Péter, egy 31 év körüli derék átlagember, aki egy nagybank jogügyi osztályán dolgozik és ezenkívül remek grafológus. A másik Miett, egy 21 éves vörösbarna hajú, finom lelkű fiatal hölgy, aki szabadidejében Tomit, a kutyát sétáltatja. Nagy Olgával, legjobb barátnőjével jár társaságba. Péter és Miett hamarosan egymásba szeretnek, össze is házasodnak, de boldog házasságuk nem tart sokáig, mert még nászútjuk alatt kitör a világháború.
Péter bevonul, majd hadifogságba kerül Szibériában, ahol 15 társával egy rozoga házban, a nyavalya szállodában, borzasztó körülmények között próbálja kihozni a legjobbat "új" életéből. Eközben Miett a Hadnagy utcai lakásba bezárkózik, kizárja a külvilágot, mindenről csak Péter jut eszébe, így ő ennek a szerelemnek és később lelkiismeretének, hűtlenségének lesz foglya.
Ami nagyon tetszett ebben a könyvben az az volt, hogy kettő nagyon más szempontból mutatta meg az I. világháborút , és bár mind a kettő nagyon érdekes volt, a Péter szemszögeiből megírt fejezetek jobban tetszettek. Zilahy írása gyönyörű, tele érzelemmel, történelemmel és szerelemmel. A főszereplők és mellékszereplők egyediek és szórakoztatók. Az egész könyv fantasztikus, mégis a vége a kedvencem, mert szívszorongató, mégis boldog, egyszóval tökéletes. És bár a könyv hátuljára csak annyi van írva, hogy "egy tragikus szerelmi történet", én tudom és ha elolvasod, te is tudni fogod, hogy mennyivel több annál.