Az 7.d érvelt Jókai mellett vagy ellen

19. V. S.

Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

A könyvet M. ajánlására vettem a kezembe, és az első oldal (amelyben Jókai elmagyarázza, hogy miért is nevezte el tengerszemű hölgynek) valahogy megtetszett, ezért ezt a könyvet választottam.
Nekem személy szerint tetszett, az úgy gondolom, hogy (főleg az én korosztályomban) nem sokaknak nyerné el a tetszését. Nagyon sok lassú, leíró rész van benne és ezért maga a könyv elég hosszú, míg a cselekmény 20 oldalba is tömöríthető lenne.
A humorát elég nehéz megérteni. Én is csak a végefelé hangolódtam rá. A sok lassú, nem kifejezetten értékelhető humorú, semmit leíró rész miatt elég nehéz olvasni, de nem a témája miatt.
Kicsit mintha nem attól függene, hgoy az ember mikor olvas belőle, hogy szeretné-e vagy sem, hanem teljesen a hangulattól, mert rá kell hangolódni.
Ha jobban végiggondolom, akkor az osztályból csak egy-két gyereknek tudnám ajánlani, a többiek  nem hinném, hogy szívesen olvasnák.
Összegezve az a véleményem, hogy nem kellene kötelezővé tenni ennek a könyvnek az elolvasását és az igazat megvallva nem is maradnak ki olyan nagy dologból azok, akik nem olvasták.

Az 7.d érvelt Jókai mellett vagy ellen

18. T. F.

Jókai Mór: Az arany ember

Mielőtt elkezdtem olvasni, sok mindenkit megkérdeztem, ők mit gondolnak erről a könyvről, és hogy érdemes-e ezt választanom. Persze tudtam, nekem kell döntenem, de mindig szeretem tudni mások véleményét is. Nagy örömömre mindenki azt válaszolta, hogy szeretettel olvasta ezt a könyvet.
Így hát bele is kezdtem, de kezdetben valahogy nem éreztem ezt a szeretetet. Be kell vallanom, az elején nem igazán értettem, mi történik és kicsit elvesztem a történetben. Talán az is gond lehetett, hogy lassan olvasok és így kissé nehezebb volt a dolgom.
Szerencsére, mikor már túljutottam a tájleíró és egyéb kevésbé érdekes részeken, már jobban haladtam. Számomra lassan alakult ki a történet, de egy idő után egész élvezhetővé vált. A cselekmények elinduláskor lett igazán izgalmasabb. Már nem folytak össze annyira a dolgok.
A szereplők kidolgozottak voltak, mindegyiknek megvolt a maga karaktere. Itt nem éreztem hiányt. Az egyetlen szereplő, aki nem tetszett, az Tímár. Ugyanis látva kudarcait és boldogtalanságát, inkább keresett magának egy szeretőt.
Szerintem ha ezt a könyvet egy kicsit idősebben olvasom, úgy érdekesebbnek tűnne. Mindenesetre azért jó volt megismerni egy Jókai könyvet. Még ha nem is a kedvencem, legalább már tudom, hogy milyen.

Az 7.d érvelt Jókai mellett vagy ellen

17. S. S.

Jókai Mór: Az arany ember

 Az első könyv, amit a kezembe vettem Jókaitól, A kőszívű ember fiai. Elkezdtem olvasni, 50 oldal után megpróbáltam magamban összetenni, hogy miről is szólt idáig, de nem nagyon értettem. Tovább olvastam. 100 oldal után úgy döntöttem, hogy leteszem. Elővettem Az arany embert, aminek az elejét már kicsit jobban értettem, és bár érdekelt, hogy mi lesz A kőszívű ember fiai vége, a végső elhatározásom mégis Az arany ember lett.
Jól döntöttem. Az első 80 oldal után megfogott a története. Bár elég régiesen van írva és nagyon lassú, ami egyáltalán nem az én világom. Nagyon sok kifejezés, szó volt, amiket egyáltalán nem értettem és ettől picit elment a varázsa. Nehéz volt vele haladni annak ellenére, hogy kíváncsi voltam, mi lesz belőle.
A végső véleményem az, hogy ha meghallom azt, mint általában a gyerekek, hogy kötelező olvasmány, akkor már nyűglődve és kedvetlenül kezdek bele a könyvbe, annak ellenére, hogy megvan az esélye, hogy jó könyv lehet.
Számomra Jókai egy teljesen "másik nyelven" írta a könyveit, mint ahogy én beszélek, egy 21. századi lány (tini). Mégis úgy vagyok vele, hogy meg kell ismerni régi magyar írók könyveit is, van/volt az Éhezők viadalán kívül más is. Viszont nehéz kérdés, hogy legyen-e, vagy kelljen-e Jókait olvasni hetedikben, mert sok érv szól mellette és ellene is.
Ellene szól például, hogy ha az egyötödét nem értem, úgy nincs túl sok értelme, de ugye mellette szól az is, hogy meg kell próbálni megismerni valami mást, mint amihez hozzá vagyok, vagyunk szokva.
Egy hetedikes nem biztos, hogy megérti a történelmi hátterét a könyvnek. Jókai és sok író könyveiben sok olyan rész van, ami olyan tipikus átlapozni való. Mikor 10 oldalon keresztül írja le a pusztát, stb. Nekem alapvetően az a problémám, hogy túl lassú a kor, az emberek, a cselekmény a könyvben. Mégis a legjobb ez a módszer, hogy el kell kezdeni olvasni, és ha nem értem, vagy nem tetszik, akkor le lehet tenni, mert így megismerjük a 19. századi írók szóhasználatát is, de van egy olyan út is, hogy letesszük, nemcsak hogy muszáj elolvasni, még ha semmit sem értek belőle.
A több választás, az mindig jó. A történetet végignézve szerintem akár még érdekes is lehet egy gyereknek, ha ezt a történetet megírná egy mai korban élő író, azon a nyelven, azzal a szóhasználattal, abban a stílusban, amiben most élünk. Lenne sikere egy 14 éves gyereknél is. Mert szerintem Jókai nagyon jó író volt, csak nem ennek a generációnak. Ám az én véleményem szerint átlagosan egy hetedikes gyerek felnő ahhoz, hogy a kézbe vegyen egy Jókai-könyvet, de lehet, hogy elég lenne, ha csak 8-ban "erőltetnék" ránk a könyveit.
Mielőtt elolvassuk az iskolában, vagyis mielőtt egy könyv kötelező olvasmány lesz, előtte a szerző, az író életére kicsit ki kéne térni, meg arra a korra, amiben ő élt, vagy amelyikről ő írt - ha nem valami varázsvilág vagy ilyesmi.

Az 7.d érvelt Jókai mellett vagy ellen

16. K. F.

Jókai Mór: Névtelen vár

A könyvválasztás számomra nagyon nehéz volt. Először Az arany ember és A kőszívű ember fiai között vaciláltam. Nem tudtam dönteni, míg anya hazaállított a Névtelen vár című könyvvel.
Így hát hozzákezdtem az olvasáshoz. Az elején nagyon tetszett, mindent értettem és a szereplőket is tudtam, ki kicsoda. Aztán jött egy rész, amiből semmit sem értettem, hiába olvastam el minden oldalt kétszer, egyszerűen követhetetlenné vált számomra. Voltak hirtelen helyszín és szereplő váltások. Egyszerűen képtelen voltam megérteni. Sok latin név és szó volt a szövegben, ami ismét megnehezítette a dolgomat. És számomra volt még egy nehezítés, hogy az előző könyvem is váras volt és volt, amikor nem tudtam eldönteni, hogy melyik könyvnél járok.
Szerintem idősebb korunkban kéne olvasnunk Jókait, mert ahogy hallottam, sokan nem értették, vagy nagyon lassan haladtak. Ha gimiben kellene olvasunk, szerintem mindenkinek jobban menne.

A 7.d érvelt Jókai mellett vagy ellen

15. M. E.

Jókai Mór: Az arany ember

Azért választottam ezt a könyvet, mert számomra érdekes volt, hogy lett valakiből Aranyember!
Az elején nagyon tetszett a szerelmi szál Tíméa és Tímár között, aztán szomorú lettem, hogy végül Tímár jobban szerette Noémit, mármint aranyos lány ez a Noémi, de én Tíméának szurkoltam. Persze tudom, hogy ez Tíméa sara is. Később amiatt tettem le a könyvet, mert már nem bírtam, ahogy a két nő között rohangál. Számomra nagyon antipatikus volt!
A történetünk a Szent Borbálán kezdődik, ahol Tíméát szállítják Magyarország felé. Tímár is a hajón van és mindig gondolkodik Tíméáról. Hetek múlva a Szent Borbála elsüllyed (később Tímár már titokban megismerte Noémit) és főszereplőnk Komáromba menekíti Tíméát. És itt egy gazdag, undok családnak adja, hogy fogadják be lányukként.
Ő visszamegy a hajóroncshoz, kimenekít belőle mindent, a búzából pedig kenyeret csináltat, és innentől Aranyember lesz, igaz, nem jogosan. Mardossa is a bűntudat, mert ezek Tíméa holmijai, pénze, szóval elhatározza, hogy elveszi Tíméát. De a nő nem úgy szereti, ahogy ő, szóval visszamegy a szigetre. És kiderül, hogy Noémi szereti. Végül a két nő között jön-megy, és én itt tettem le.
Igaz, hogy érdekes a történet, de az ifjúságnak szerintem nem ilyen könyvet kellene olvasnia, hanem olyat, ami megérinti az ő életüket is, mármint, a mi a korunkban játszódik, stb. Remélem, talán egyszer valóra válik a kívánságom.

A 7.d érvelt Jókai mellett vagy ellen

14. P. M.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai



Én a könyvben Richárd hazatéréséig jutottam (miután megkérte Edit kezét). A történet nagy része nem nagyon kötött le engem, nem volt annyira izgalmas, de voltak kivételek is.
Szerintem nagyon sok embernek van hasonló véleménye erről a könyvről. Az ő esetükben egy Jókai művet túl korai elolvasni, elveheti a kedvüket ettől az írótól.
 Megértem, hogy miért volt kötelező olvasmány. Nagyon sok embernek fontos volt, hogy valaki ilyen jól írjon a forradalomról. Elég sok kiderül erről a korról a könyvben, és megértem, hogy nem árt ilyen dolgokról tudni.
Azonban a mi generációnk számára szerintem már túl régies a nyelvezete és sok fölösleges részlet van benne, ami nem tesz hozzá semmit a történethez.
Szerintem már nem kéne, hogy kötelező legyen, szerintem úgy is sokan elolvasnák nagy korukban.

A 7.d érvelt Jókai mellett vagy ellen

13. K. K.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai


Mikor megtaláltam anyukám régi könyvei között Jókai Mór: A kőszívű ember fiai c. regényét, meglepetésemre a II. rész olvasónaplója is benne volt. Ezt nagyon érdekesnek találtam. Azt gondoltam, hogy így nagyobb kedvvel látok hozzá a könyvhöz.Másnap nagy lelkesedéssel olvasni kezdtem A kőszívű ember fiait. Napok teltek el, míg újra kezembe vettem a könyvet. Elhatároztam, hogy türelmesebb és kitartóbb leszek. Sikerült átrágnom magam néhány fejezeten. Például izgalmasnak találtam a farkasos jelenetet a Két jóbarát című fejezetben.
Később nagyon lassan haladtam tovább, egyre fárasztóbb volt a regény olvasása. Úgy éreztem, nehézkes és régies stílusú könyv ez. Lassan-lassan elveszítettem érdeklődésemet és becsuktam a könyvet. Azóta is ott van az íróasztalomon és úgy érzem, majd pár év múlva.

A lelkesedésem kissé alábbhagyott, mert a történet egyre bonyolultabbá vált. A leírások sokszor körülményekes voltak és volt néhány számomra nehezen érthető kifejezés. Előfordult az is, hogy nem tudtam követni a cselekményt, elvesztettem a fonalat. Ilyenkor újra kellett olvasnom néhány oldalt. Bevallom, nehezen haladtam és ettől rossz kedvem lett.

A 7.d érvelt Jókai mellett vagy ellen

12. K. P.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Amikor megtudtam, hogy Jókai lesz a következő olvasmányos kör, azt hittem, hogy egy rég elavult unalmas történetet kapunk. Kiderült, hogy nekem is vannak előítéleteim.

Azt gondoltam, hogy én biztos, hogy elolvasom. De amikor Eszter néni elmesélte a történetüket, csalódottnak éreztem magam. Egyik történet se ragadta meg a fantáziámat. Valamiért mégis A kőszívű ember fiaira esett a választásom. Nagyon lassan haladtam vele. Nem is azért, mert nem érdekelt volna, egész jó volt a történet, csak nem tudott lekötni. Nem azért ültem le olvasni, mert annyira izgultam, hogy mi történik, hanem mert el akartam olvasni. (Ez alól kivételt képez az oroszországi rész Ödönnel, mert az különösen tetszett.) Kb. a feléig jutottam el, amikor lejárt az kiszabott idő. Bár kicsit lelkiismeret-furdalásom van, hogy nem olvastam el, de találtam más könyvet (Jane Eyre, de közben is olvastam könyveket párhuzamosan Jókaival). Még lehetséges, hogy soron kívül befejezem a könyvet.
Úgy gondolom, hogy mindenkinek meg kell próbálnia. Ha nem tetszik neki, vagy nem bírja elolvasni, akkor nem kell. De lehet valami oka annak, hogy ennyi év után is kötelező. És még mindig léteznek olyan emberek, akiknek ez tetszik. Lehet, hogy néhányaknak segítene, ha modernizálnák a szöveget, de engem nagyon zavarna.
Nem értek egyet azzal, hogy ezt, vagy más Jókai könyvet kötelezővé kéne tenni. Egyrészt, mert aki akarja, az el fogja olvasni magától is, aki meg nem, az nem fogja. Másrészt, ha valaki csak azért olvas valamit, mert kell, akkor nem az fog benne megmaradni, hogy milyen szép hasonlatokkal írja le azt, hogy sápadt el Baradlayné, hanem az, hogy el KELLETT olvasnia, ami semmiképpen sem egy pozitív emlék.
Ha tanár lennék, akkor talán én is úgy csinálnám, hogy Eszter néni: abba lehet hagyni a könyvet. Vagy szorgalmiként adnám ki, ötösért fogalmazást lehet róla írni. De mivel én még csak egy gyerek vagyok, ezért csak azt tudom, hogy még egy könyvet megismertem a sok közül.

A 7.d érvelt Jókai mellett vagy ellen

11. K. B.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Ez a történet a szabadságharc idején játszódik, ezért nagyon nagy kedvvel kezdtem hozzá a regény elolvasásához, mert szeretem a történelmi témákhoz kapcsolódó fordulatos regényeket.
A könyvet sikerült teljesen elolvasnom és egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy letegyem, mert az izgalmas részek kifejezetten érdekeltek, a leíró részek pedig nem voltak unalmasak számomra és a sorai között egy-egy humor vagy vicces jelenet is bele van szúrva. Én csak ajánlani tudom ennek a korosztálynak, mert ez a mű jól bevezet abba a történelmi időszakba, amely Magyarország történelmében nagy szerepet töltött be. Az író még az akkori nyelvszokásoknak megfelelően írja meg a könyvet és ezzel is színesíti a történetet, valamint kicsit megnevetteti az olvasót.

Talán inkább fiúknak ajánlom, mivel rendkívül sok benne a csatajelenet és a kalandos cselekmények sem hiányoznak belőle. Hallottam, hogy sokan panaszkodnak a hosszú leíró részek miatt, de szerintem ott is mindig történik valami fontos, ami előreviszi a történetet. Kiderülnek olyan dolgok, amik nagyon fontosak a könyv későbbi részében. Az író nem írt bele olyan magyar szereplőt, aki tisztességtelen lenne, de akit még annak is gondolnak a főszereplők, a meggyalázott, bebizonyítja, hogy ő bizony nemes ember és nem hagyja, hogy igazságtalan vádak érjék, megvédi a becsületét. Ezt úgy is érzékelteti, hogy amikor toborozzák a magyar katonákat, akkor még a banditák is beállnak a seregbe és ők is harcolhatnak. Az összes főszereplő kimondhatatlanul szimpatikus és mindegyiknek izgalmas és önálló története van, ami a regény végére egybeforr.
Összességében mindenkinek ajánlom ezt a regényt, aki betekintést szeretne nyerni a forradalmi időszakban élő emberek hétköznapjaiba.