Az Ólomerdő például most, az őszi szünetben ugrott a kezembe és szinte követelte, hogy olvassam. Ha ez akkor történik, amikor a könyv hét éve megjelent, akkor mára óriási lyuk tátongana az oldalamon a kíváncsiságtól, hogyan folytatódik a történet. De most erre nem lesz szükség, jövő héten megjelenik a második kötet Üveghegy címmel. Alig várom.
Sokszor leírjuk, hogy "költői szépségű mese", meg "izgalmas", meg "letehetetlen", ezek csupa közhely. De nem közhely egyik sem, ha az Ólomerdővel kapcsolatban emlegetjük.
A történet fordulatos, a nyelvezet szépséges, ám amiben minden mástól különbözik, az az egész történet alapanyaga, szövete. Amiben olyan szálak adják a vetüléket, amik mindenkinek ismerősek, aki gyerekkorában fejből fújta Benedek Elek, Illyés Gyula, Kriza János és más magyar mesemondók köteteit. Hogy úgy fogalmazzak, mint olvasónak a szülőföldemet jelentik.
Hollóvá és hattyúvá vált hercegnők, sárkányfeleség ("öreganyám"), egy nagyon titokzatos királyfi, aztán Fanyűvő, Kőmorzsoló, és legnagyobb kedvencem, Firtos-Tartód belesimulnak a modern világba, a Gödöllő környéki meserengetegbe, a gimnazista Emese átlagos és rémes mindennapjaiba. Ismerősek, de mégis újak, mesebeliek, de mégis sokkal többek.
Amúgy fantasy, persze, ha ez a szó jobban tetszik nektek.
Ha nem akarok lelőni egyetlen poént sem, nem mesélek róla többet.
Muszáj elolvasnotok!
A könyv adatai:
Gabo Kiadó, 2007.
ISBN 978-963-689-900-4
A kiadó fülszövege:
A kamasz Emesét még gyerekkorában hagyta el az anyja és tért vissza otthonába, a tündérek áthatolhatatlan erdejébe. A lány azóta is visszavárja, de amikor eljön érte egy szív nélküli lovas, kénytelen szembesülni vele, hogy szülei sok mindent eltitkoltak előle, és a mágikusnak hitt másik világ egyáltalán nem olyan, amilyennek képzelte. Tündérek, lovagok, varázslat: mindez csak mese, az igazság sokkal bonyolultabb és fájdalmasabb.
Az Ólomerdő egyszerre rendhagyó fantasy és árnyalt családtörténet, amely bátran szembemegy a mesékkel szembeni elvárásainkkal. Egy fiataloknak és időseknek egyaránt ajánlható történet sorsról és döntésekről, ígéretekről és következményekről, valamint arról, hogy néha a mesehősök tetteit is irányíthatja önzés és hatalomvágy.
Megjegyzés:
Ezzel az új borítóval egy új, bővített kiadás is napvilágot látott, sajnos a régit kaptam kölcsön, de előbb-utóbb ezt is el fogom olvasni. Persze inkább előbb, még az Üveghegy előtt. :)Kiknek ajánlom:
Életkor: 10-14 évesek, de 99 éves korban is el lehet kezdeni
Nem: fiúknak: izgalmas harcok furábbnál furább mesebeli szerzetekkel, még magával az erdővel is. Lányoknak: a mesebeli és nem mesebeli nők nagyon erőteljes egyéniségek, egyik személyiség izgalmasabb, mint a másik. Rabonbán meg olyasféle lovag, akiért akár rajonghatunk is majd. Egyszer. Talán a folytatásban. :)
Idézetek:
"Az a zavaró gyanúja támadt, hogy elkésett.
De ha elkésett, akkor... És itt már nem a kismacskáról volt szó, bár elég baj lenne, ha valami történne a cicával: Gabi valószínűleg jó sokáig nem bocsátaná meg neki [...] Nem, itt az ígéretről volt szó, amit talán nem tartott be. És az ígéretnek édes mindegy, önhibájából vallott-e kudarcot, vagy szándékosan.
[...] Most pedig... ha macska lennék, hová mennék?"
"[Firtos] Nézte, ahogy a ló lassú ügetésben közeledik a fák között. Nem bírta elfordítani tekintetét a lovasról, noha legszívesebben visszabújt volna vackába, a föld alá. Számtalanszor szembesült már számonkéréssel, és mindannyiszor nehezen viselte, különösen, hogy tudta: jogos.
De Rabonbánt még soha nem látta ennyire dühösnek."
"[Emese] fölérve megfordult, és le kellett térdelnie, annyira remegett a lába. Combja mintha bedagadt volna a meneküléstől: amikor rászorította a kezét, a farmeron keresztül is érezte, hogy süt belőle a meleg. Kisimította szeméből a haját, és lenézett a domboldalra.
Szikla sötét tömbje görgött fölfelé az éjszakában.
Ahogy jobban megnézte - gyomra menten jéggé dermedt -, látta, hogy nem gördül, hanem lába ropogva kinyúlik, majd visszahúzódik a hatalmas szürke test alá. A kő képlénynek, ám mégis szilárdnak tűnt, mintha magma fortyogna a belsejében, folyékonnyá olvasztva szívét [...] Nem tudta, mitől mozog a szikla, de nem akarta, hogy utolérje. A rettegés kemény gombóccá sűrűsödött a gyomrában."
Kleinheincz Csilla honlapja
Néhány egészen fantasztikus háttérinformáció:
A Magyar néprajzi lexikon szócikke "Rapsonné"
Rapsonné regéje - Benedek Elek feldolgozásában
Rapsonné "igazi" vára - kisfilm a youtube-on
A Magyar néprajzi lexikon szócikke "Firtos és Tartód"
Kirándulás a Firtosra - lírai hangulatú kisfilm a youtube-on
Tartód vára, 16 perc 30 mp után, youtube
Firtos vára - készülő 3D-s rajzfilm részlete
Áprily Lajos: Álom a vár alatt - verses mese
A Katolikus lexikon szócikke "rabonbán"
