Nyári olvasmányaink voltak
Jules Verne: Kétévi vakáció
Gy. R. 8.c
A történet egy bevezetés nélküli kezdéssel indul, mikor is szó szerint belecsöppenünk az óceánba. Egy csapatnyi fiatal diák a legszélsőségesebb időjárás közepette hánykódik a kétárbócos hajón. Helyzetük reménytelennek tűnik, tekintve, hogy a fiúk között a legidősebb 14 éves, és a Sloughi nevű hajó sem tűri jól a hatalmas hullámok támadásait.
De hogy jutottak ebbe a helyzetbe?
A fiúk egy különleges nevelőintézetbe járnak Aucklandba Új-Zélandon. Az intézet egyedisége abban áll, hogy ide csak előkelő családok gyermekei járhatnak. A fiatalok vakációzni készülnek. A terv szerint a Sloughival és egy felnőtt kapitánnyal körülhajózzák Új-Zéland partjait. Egy balesetnek hitt eset folytán viszont az indulás előtti este a hajó kötele a kikötőben eloldódott és elsodródott a partól a gyerekkel, kapitány nélkül.
A fiúk tehát az életükért küzdenek valahol a Csendes-óceán közepén. A fedélzeten rögtön megismerhetjük a három főszereplőt: Briantet, Gordont és Doniphant.
Az intézmény a gyerekeket önállóságra neveli. Ezt kihasználva a gyerekek magukat feltalálva különböző módszerekkel küzdenek a hullámok ellen. Vernétől megszokhattuk a természet feletti beavatkozásokat. Ez ebben a műben sem marad el. A hajó egy hatalmas hullám repítésének köszönhetően partra veti a szárazföld után keresőket. A fiúk első dolga, hogy megállapítsák, mennyi időre elegendő élelem található a hajó raktárában, ha esetleg hosszabb időre itt kéne maradniuk.
Az idősebbekben térkép híján az a kérdés merül fel, hogy vajon szigetre, vagy egy kontinensre szállította őket a Sloughi. Briant, a kis csapat megválasztott vezetője egy felfedező túrára indul, melynek célja, hogy megnézze a szárazföldet és életjeleket keressen. Az út eredményeképpen megtudhatjuk, hogy a fiúk egy lakatlan szigetre vetődtek és segítségre aligha számíthatnak bárkitől is.
A fiatalok kénytelenek egy önellátó rendszert kialakítani, melyben különösebb fennakadás nélkül telnek a napjaik. Sajnos a csapaton belül többször is összetűzésre kerül sor, főleg Briant és Doniphan között, de szerencsére Gordon, a legidősebb fiú hideg fejjel gondolkodva ki tudja békíteni a két felet.
A rendszeres felderítések alkalmával egyre erősebbé válik a fiúkban az a gondolat, hogy lehet, hogy mégsincsenek egyedül a szigeten. Hogyan alakul ezek után a kis csapat élete és hogyan próbálkoznak a hazajutással? A könyv elolvasásával megtudhatod.
A könyv többek között azért fogott meg, mert a szereplői korombeli gyerekek. Briant személyében még egy kicsit magamra is találtam, ezért még jobban eggyé tudtam válni a karakterrel.