Ajándékok - mi így ünnepeljük a szeretet napját.

Ami egyben a Nemzetközi Könyvajándék Napja

Az idén jó évünk van. Vásárolni ugyan nincs miből - pedig kívánságotok és kívánságaink bőven lennének -, de egyre többen hoztatok ajándékba már kiolvasott és jó, szinte új könyveket.

Köszönöm az eddigi termést F.A. 7.b, B.N. 5.a, M.R. 6.a, P.L. 6.a és F.J. 6.c osztályos tanulóknak, ráadásul miközben rájöttek, hogy adni jó, lelkesen meg is ígérték, hoznak még más könyveket is.

Szülőknek is köszönöm természetesen.

A könyveket máris kíváncsian viszik a gyerekek, szinte egymás kezéből kapkodják ki.

Hálából én is hoztam ajándékot: Leiner Laura-köteteket és a Vesperek támadását - hiába, én is nagyon szeretem a 39 kulcs sorozatot. No meg a legnagyobb kedvenceimet: Kleinheincz Csilla könyveit.

Az ajándékok:

Varázslatok a könyvtárban 3.

Bosnyák Viktória Mantyusok
1. Bátorság, Tomi!
2. Ki van a zsebemben?

A mantyusok manók, egy iskolában bujkálnak, mert ők is tanulni szeretnének. Jó kis csapat Dzseki, Cucus, Cini, Zénó, Trapp, Manka, Panni, Matyi és még jópáran. Képesek átváltozni bármilyen állattá, ha kimondják a megfelelő varázsigét.
De mire lehet ezt felhasználni?
Lehet-e bátorságot adni egy olyan kisfiúnak, aki még megszólalni se mer?
Lehet-e barátokat találni egy olyan kislánynak, aki nagyon magányos?

(Bár lehetne még kérdéseket feltenni, de a sorozatnak jelenleg csak két kötete van. Innen is nagyon kérem Bosnyák Viktóriát, ha lehet, folytassa még, mert szinte minden elsős-másodikos gyerek szereti!)


A könyvtári példány adatai: Könyvmolyképző K., 2010.
ISBN 978 963 245 3550 7



Kiknek ajánlom:


Életkor: 6-8 éveseknek
Nem: fiúk: könnyű olvasni, kalandos, az első kötet inkább nektek szól
lányok: könnyű olvasni, kalandos, a második kötet inkább a tiétek


Az első kötet fülszövege:
"Szeretnél kiskutyát?
Lehet kutyád, sőt, manód is. A végén még talán a szüleid is örülni fognak.
Ez történt Tomival is."

A második kötet fülszövege:
"Vajon miért dugdos Fanni rántott húst a dzsekije zsebébe? Ki lehet ott, akiről gondoskodnia kell? Erre kíváncsiak az osztálytársai is. De hiába kukucskálnak be a kislány kabátzsebébe, nem látnak ott semmi különöset. Pedig valóban van ott valaki. A titokzatos zseblakó egy mantyus, aki feltétlenül barátokat akar szerezni a magányos Fanninak. Hogy hogyan, azt csak Manka, a mantyus tudja."


Idézetek:

1. kötet:
"- Szegény Tominak még sok baja lesz, ha nem mer megszólalni - kesergett hangosan a tanító néni, amikor az elsősök már hazamentek. - Senki nem fogja tudni, milyen eszes. Még rossz osztályzatai is lehetnek. Azt sem fogják tudni, milyen kedves. Így talán barátai sem lesznek.
A tanító néni azt hitte, egyedül van. Nem tudta, hogy a tanteremben leselkedik néhány manó is, akik minden szavát hallották."

"Tomi az iskolában egész nap a délután négy órát várta. De az idő olyan lassan haladt, mint egy nagyon öreg csiga. Amikor anyukája végre megérkezett, így szólt:
- Az a kutya megint itt van az iskola előtt. Hoztam neki kutyaeledelt. Megetetjük, de nem visszük haza. Rendben?
Tomi csak szomorúan nézett rá."

2. kötet:
"Manka úgy látta, a piciknek nem kell segítség. Anyukájuk figyel rájuk.
Aztán meglátott egy lányt, aki egyedül ült a padon. Az iskolásokkal jött, de az osztálytársai nem játszottak vele. Nem beszélgettek vele. Manka látta, hogy a lány nagyon szomorú."

"Manka tudta, hogy nagy bajban van, ha nem sikerül eltűnnie. Ekkor egy varázsige mégis eszébe jutott. Ki is próbálta:
- Nem csacska-macska, inkább nagyobbacska.
De jaj! Ez rossz varázsige volt! Ettől nagyobb kutya lett."

Varázslatok a könyvtárban 2.

Ottfried Preussler: A kis boszorkány

Egyszer volt, hol nem volt, egy vasárnap főzés közben a rádióban mese szólt, a Krabat a Fekete Malomban. Annyira belefeledkeztem, hogy majdnem tönkre is ment az ebéd. El is olvastam, majd az író többi könyvét is keresni kezdtem. Mondanom se kell, a többi is bebizonyította, mennyire nagyszerű meséket talált ki ez a német író.

A kis boszorkány méltó párja a Sátánármányos...-nak. Bohókás, humoros, szerethető, gyorsan végigolvasható, tele ugyanolyan élvezetes illusztrációkkal, mint az Ende-könyv.

A kis boszorkány egy hollóval, Ábrissal lakik erdei kunyhójában. Még csak 127 éves, gyerek, nem mehet boszorkánytáncra. De kis boszorkányunk nem törődik bele, kijátssza a szabályokat.
A főboszorkány elnéző kedvében van. Csupán annyi a következmény: egy év alatt be kell bizonyítania, hogy jó boszorkány lesz belőle, akkor talán ő is együtt ünnepelhet a nagyokkal.
Ettől kezdve a kis boszorkány szorgalmasan gyakorol, egyik jótettet a másik után hajtja végre. Idős anyókáknak, fázó kislányoknak, síró asszonyoknak, kétségbeesett gyerekeknek, szenvedő állatoknak - mindenkinek segít. Közben nagyszerűen belegyakorolja magát a varázsmesterségbe.
Elérkezik az idő, hogy bebizonyítsa, mit végzett.
A boszorkányok azonban felháborodottan megbüntetik. Miért?

A könyvtári példány adatai:
Ciceró Kiadó, 1998.
ISBN 963-539-186-2

Kiknek ajánlom:

Életkor: 8-10 éveseknek
Nem: fiúk: talán kevésbé lesz a tiétek, bár Ábris, a holló csuda helyes, mintha a kis boszorkány öccse lenne
lányok: le se fogjátok tudni tenni

Fülszöveg:

A kis boszorkány csak 127 éves, és ezért a „nagy boszorkányok” nem veszik komolyan. De ha már nem lehet hatalmas, legalább jó boszorkány akar lenni. Egész évben igyekszik jót cselekedni, hogy részt vehessen a nagy Boszorkányünnepen, ahonnan azonban Bibircsók néne elkergeti. A kalandos történet során sok sejtelmes dolog történik, és a kis boszorka fantasztikus tetteinek és tréfáinak se szeri se száma.

Idézetek:

"A kis boszorkány most éppen a kétszáztizenharmadik oldalon tartott, és az esőcsinálást gyakorolta. A könyvet az ölében tartva ült a kemence mellé kitett padon, s a varázslást próbálgatta. Ábris holló a pad támlájára telepedett, és egy csöppet sem volt elégedett.
- Esőt kell csinálnod! - károgta szemrehányóan. - Te pedig miket varázsolsz ide?  Először fehér egerek potyognak az égből, azután békák, harmadszorra pedig fenyőtobozok! Izgatottan várom, mikor hozol össze végre egy kis igazi esőt!"

"A kis boszorkány megvárta a pajta mögött, amíg a kocsis eltűnik a kocsmában. Akkor odahussant a két szerencsétlen gebéhez, és lónyelven megkérdezte tőlük:
- Mindig ilyen gonoszul bánik veletek?
- Mindig - bólogattak szomorúan a lovak. - De látnád akkor, amikor be van rúgva vagy haragszik. Akkor még az ostornyéllel is nekünk esik. Nézd azt a sok sebhelyet a hátunkon!
- Szégyen, hogy bánik veletek! Megérdemel egy figyelmeztetést! - jelentette ki a kis boszorkány. - Segítetek nekem, hogy megbüntessem?"

"- Ennyi elég! - kiáltotta a vénséges vén Csoroszlya. - Bebizonyítottad, hogy tudsz varázsolni. Ezért megengedem neked, habár még igencsak fiatal vagy, hogy ezentúl együtt táncolj velünk a Nagy Boszorkányszombatokon. Van ellene kifogása valakinek?
A boszorkányok helyeslően bólogattak. Csak Bibircsók néne tette föl a kezét:
- Nekem van!"

Varázslatok a könyvtárban 1.

Michael Ende: Sátánármányosparázsvarázspokolikőrpuncspancslódítóbódítóka

Jó magyar közmondásainkban mindig mély bölcsességeket fedezünk fel. De olyan is akad köztük, amely felett sajnos jól eljárt az idő. Mint például: "A jó bornak nem kell cégér."
Ez sajnos a marketing korában egyáltalán nem így van. Ezért is választottam ezt a mesét.

Michael Ende német író könyveit ismerjük. Ismergetjük... Ott van például a Végtelen történet, meg a Momo, meg a... Na itt szoktunk megállni.
Pedig a kisebbeknek írt könyvei legalább annyira szeretnivalók, mint az említett kettő, melyek kicsit nagyobbaknak valók. Közülük is kitűnik a Sátánármányosparázsvarázspokolikőrpuncspancslódítóbódítóka.
Nem rossz cím, ugye?

Varázsitalról van szó természetesen, amit két amúgy is elvetemült, de Belzebub utolsó figyelmeztetése miatt a végsőkre is elszánt varázslópáros, Lidérczy Belzebub (csak névrokon) és Tyrannja Vampiria főz szilveszternek délutánján. Utolsó határidejük valami igazán nagy, gonosz tett elkövetésére ugyanaznap éjfele.
Tervük sötét: olyan varázsszert kotyvasztanak, amely, ha minden jól sikerül, pont az ellenkezőjét teljesíti minden kívánságnak. Így tisztán állhatnának az Állatok Nagytanácsa előtt, hiszen csupa csodás parancsot mondhatnának ki fennhangon, miközben a vizek-erdők-földek mind sorban végleg beszennyeződnének.
Útjukat azonban keresztezi saját két háziállatuk: Maurizio di Mauro, Belzebub elhízott macskája és Krakél Karesz, Vampiria varja. Ők ketten frissen ismerkednek egymással, és a viszonyuk afféle kutya-macska (na jó, bocs, macska-varjú) ellenségeskedéssel indul. Jó lenne, ha képesek lennének tenni valamit, de mivel a két varázsló tud arról, hogy ők voltaképpen beépített ügynökök, az esélyük nulla. Vagy annál azért több?

Leginkább humora, a buggyant, itt kedvesen butus, ott fúderossz mesealakok teszik élvezetessé a könyvet, aminek illusztrációi is egyszerűen tökéletesek.

A könyvtári példány adatai:
Európa Kiadó, 1993.
ISBN 963 07 5587 4

Kiknek ajánlom:

Életkor: 6-12 éveseknek
Nem: fiúk-lányok: humor, izgalom, kisebb-nagyobb veszekedések, veszélyes helyzetek.
A macska és a varjú párosa olyanok, mint a testvérek. Hol egymás torkának ugranak, hol összefognak.

Fülszöveg:

Michael Ende, aki A Végtelen Történet-tel, e felnőttnek-gyereknek egyaránt szóló, költői-filozofikus mesével tette ismertté nevét a magyar olvasóközönség előtt, egészen más hangot üt meg a groteszk és humoros, szívvidító 'bódítóká-ban.A szilveszter délután öt órától éjfélig játszódó, éppen nem „végtelen” történet izgalmas versenyfutás az idővel: hét óra áll mindössze rendelkezésére a két elvetemült varázslónak – dr. Lidérczy Belzebubnak és nénikéjének, Tyrannja Vampiriának –, hogy beváltsa a Sátánnak tett ígéretét, és ezer csapást, járványt, környezeti katasztrófát zúdítson az élővilágra. Az idétlen, ám korántsem ártalmatlan varázslópáros kifürkészésére két esendő kémet küld házukba az Állatok Nagytanácsa: Maurizio di Maurót, a butuska, beképzelt kandúrt és Krakél Kareszt, a csapzott proletárvarjút, akit legalább nem lehet az orrá… a csőrénél fogva vezetni. A két botcsinálta kis hős, ha nem is fennkölt bátorságról, de tiszteletre méltó civilkurázsiról tesz bizonyságot, amikor felveszi a harcot az ádázokkal – igaz, a megnyugtató végkifejlet eléréséhez elkél némi „égi” segítség is…

Idézetek:

"A kandalló párkánya fölött az ingaóra rekedtes hangon ütni készült. Sajátságos kakukkos óra volt ez, művészien megformált óraműve madárfej helyett sebesült ujat formázott, erre csapódott rá egy kalapács.
- Au! - mondta az óra. - Au!-Au!-Au!-Au!
Tehát öt óra volt."

"De Karesz teljes lendületben volt, és nem lehetett többé lefékezni.
- Gyere csak ide, te! - csérogta. - Te hájas mamakedvence, te tunya luxusdög! Másra sem vagy jó, mint hogy pamutgombolyagokkal játszadozz és a díványon hemperegj! Tűnj el innét, te tányérnyaló, különben összecsomagollak és hazaküldlek ahhoz a kényes Whiskas-zabáló díszcica-famíliádhoz!"

"Ez nem lehet igaz! Egyetlen kandúr magában nem lehet ennyire ostoba. Kettő vagy három együttvéve talán igen, de egyetlenegy… lehetetlen."