Vercors: Mesék borogatás közben

Borzongani jó.
Persze, mondd ezt annak, akinek magas láza van.
De azért mégiscsak jó borzongani, ha közben az ember gyereke puha meleg takarókban fekszik, csemegékkel körülvéve, miközben édesanyja egyik szépségesen izgalmas mesét mondja neki a másik után. Lehet izgulni a süketen született, néma leány és a vak fiú miatt. Lehet izgulni a három fiú kalandjain. Hány kívánságot teljesíthet a Láperdő Szelleme? Hogyan győzi le az egyik a sárkányt, és hogyan veszíti el a szépséges királylányt közben? Hogyan kerül a másik fiú a Szoborember fogságába? Túl lehet-e élni az angolnakisasszony bűvös énekét?
Csak az a borogatás ne lenne közben...

Kiknek ajánlom:

Életkor: 8-10 évesek
Nem: fiúk: tele izgalmas fordulattal, mint például harc a hétfejű sárkánnyal. Lányok: Bathilda anyó három fia mind megtalálja szépséges párját.

A könyvtári példány:

Van két példányunk: Móra, 1974

Fülszöveg:

Vercors neve jól ismert a felnőtt olvasók körében. A magyar származású francia író egyik műve, A tenger csendje a francia ellenállás már klasszikussá vált regénye, melyet nemcsak több ízben jelentettek meg magyarul, de filmen is játszottak. Szívesen ír gyerekeknek is. Ezt a mesefüzért anyjától hallotta, aki lenmaglisztből készített borogatást a számára, a régi világ szokása szerint, amikor beteg volt, és míg a csípős borogatás kisfia testét égette, meséket mondott, hogy fájdalmát enyhítse. Aki elolvassa ezt a rendkívülien szép könyvet, sohasem felejti el alakjait, a valamikor szépséges, önfeláldozó leányt, a későbbi Bathilda anyót, és három nemes szívű fiát, a nagy barátságokat, szép szerelmeket, a hétfejű sárkány legyőzésének különös történetét. Ebben a mesevilágban mindenki jó, még a lélek nélküli Szoborember is megváltozik.
A jellegzetes középkori francia meséket Heinzelmann Emma magával ragadó, francia középkori metszeteket idéző illusztrációi kísérik.

Idézetek:

"- Csak nem azért jöttél, hogy megments? - kérdezte az aggastyán elcsukló hangon. - Megkapnád érte a jutalmad. Mert az a félelmetes hang még azt is mondta: "Ha te magad nem tudod elolvasni a jelmondatot, de akad valami jótét lélek, aki megteszi helyetted, szabad leszel, s a megmentőd leghőbb kívánsága beteljesül. De jól vigyázz, csak egyetlenegy! Ha pedig ő sem tudja elolvasni a jelmondatot, örökre melléd láncoljuk.""

"Ekkor kipattintotta nagy vadászkése pengéjét, egymás után szétfeszítette a hét hatalmas állkapcsot, és kivágta a hét villás nyelvet. Beletette őket a zsebkendőjébe, összecsomózta, és az övén lógó erszénybe tette. Majd újra nyeregbe szállt, és vígan vágtatott az erdei tisztás felé, hogy viszontlássa Zerbina hercegnőt. Amikor azonban a hatalmas kőrisfa alá ért, ahol a lánynak várnia kellett reá, senkit sem talált ott."

"- Add vissza a bátyám lelkét, a többit meglátod - felelt Ludovik.
- Az lehetetlen - sóhajtott a Szoborember -, semmire se jutnál vele, és tudod mi történnék? [...] Semmit sem tudnál megakadályozni, mert nagyon valószínű, hogy legelsőnek téged ölnélek meg."


Rádiójátékká átdolgozott változatát meghallgathatod
itt
és itt

A hosszabb szünetért bocsánatot kérek, temérdek más feladat vonta el a figyelmemet, de igyekszem pótolni a lemaradást.
Kezdjük is az évet egy nagyon kedves mesekönyvvel:

Michelle Knudsen: Oroszlán a könyvtárban

Az rendben van, hogy minden könyvtáros álma egy ilyen könyv. De vajon a gyerekek álma is? Merem állítani, hogy igen!
A mese egy oroszlánról szól, aki egyedül érezte magát, betévedt egy könyvtárba. Hamarosan otthon érezte magát, szundikálni is volt hol, és hasznossá is tehette magát. A meséket is nagyon szerette hallgatni a többi gyerek között.
Egészen addig, amíg egy nap a könyvtárosnő, Miss Merriweather balesetet szenvedett.
Vajon miért hagyta el az oroszlán a könyvtárat örökre?

Kicsik és nagyok egyaránt élvezhetik a mesét és a klasszikusan gyönyörű illusztrációkat, Kevin Hawkes munkáját.


Kiknek ajánlom:

Életkor: 6-8 évesek
Nem: fiúk: vicces könyv, és az oroszlán  néha kicsit ijesztő is. lányok: nemcsak ijedezhetünk, hanem együtt is érezhetünk az oroszlánnal, amikor boldog, vagy amikor nagyon szomorú.


A könyvtári példány:

Kettő is van! Pongrác Kiadó, 2009.

Fülszöveg:

Miss Merriweather, a könyvtár igazgatója nagyon szigorúan veszi a szabályokat. Például tilos szaladgálni a könyvtárban és csöndben kell lenni. Ám amikor egy oroszlán tér be hozzájuk, senki nem tudja, mit is tegyen. Az oroszlánokra semmilyen szabály nem vonatkozik.
Kiderül azonban, hogy az oroszlán nagyon is illik a könyvtárba, hiszen nesztelenül közlekedik hatalmas mancsain, kényelmes háttámaszként szolgál a gyerekeknek, és soha nem bömböl – legalábbis most már nem.
Ám amikor valami szörnyűség történik, az oroszlán csak a maga módján tud segíteni. Vajon létezik olyan ok, ami miatt megszegheti a könyvtár szabályait?
Knudsen és Hawkes elragadó története nemcsak a szabályokról és azok betartásáról szól, hanem egy csodálatos helyről is: a könyvtárról.

Idézetek:

"Az oroszlán komótosan körbejárta a könyvtárat. Megszaglászta a katalógusszekrényt. Nekidörgölte a fejét a polcnak, amin az új könyvek sorakoztak. Majd a mesesarokhoz ballagott és elszenderedett.
Senki nem tudta, mi a teendő. Semmilyen szabály nem szólt arról, hogyan kell bánni egy oroszlánnal a könyvtárban."

"Az oroszlán hamarosan kérés nélkül is segített. Leporolta a ritkán használt könyveket, leragasztotta a borítékokat, és hagyta, hogy a kisebb gyerekek a hátára álljanak, ha nem érték el a magasabb polcon lévő köteteket.
Aztán behúzódott a mesesarokba, és ott várta, hogy elkezdődjön a mesedélután."

Kedvcsináló részlet: