Nyári olvasmányaink voltak

Rainbow Rowell: Fangirl

B. L. 8.d

Ez a második könyv, amit az írótól olvastam, pedig az előző nem kötött le igazán. Viszont ha van egy könyv, ami az írás és a könyvek iránti rajongásról szól, azt mindenképp kézbe kellett vennem.
A történet egy tipikus ikerpárról szól, akik teljesen különböznek egymástól. Cath az a fajta lány, aki 3 hétig alig eszik, hogy senkit nem kelljen megkérdeznie, hol a menza, aki a szobában gubbasztva olvas és a tantermeken kívül csak a könyvtárat ismeri. Persze Wren az ellentéte: folyton bulizik, iszik, a barátaival lóg és mindig pörög. De valami még mindig összeköti őket: az írás. Már régóta írnak együtt fanfictiont, de Wren már kinőtt ebből, viszont testvére még mindig a rajongásnak él. Most, hogy a lányok főiskolára mennek, elszakadnak apjuktól, aki egyedül nevelte őket, de Cathnek szembesülnie kell azzal is, hogy már testvére se lesz mellette. A lány szobatársa Reagan, akinek a fiúja, Levi is egyfolytában náluk lóg. De ez nem véletlen, mivel a srácnak megtetszik Cath. Próbál egyre közelebb kerülni a lányhoz, de a fordulóponthoz akkor érkezik el, amikor Reagan sokadjára csalja meg Levit, pedig már kezdtek így hárman egészen összekovácsolódni. Viszont így a fiú szerelmet vallhat Cathnek. Végre minden jól alakul és a lány szerelmes. Egyre jobban kitárul előtte a világ, de Wrennek problémái akadnak az alkohollal, apja kórházba kerül, anyja, aki rég elhagyta őket, újra felbukkan, a fanfiction rajongók a folytatást várják, az iskolában konfliktusba keveredik egy tanárral és közben a Levi-jal való kapcsolatát egyengeti. De hogy fog mindent egyedül kézben tartani és a saját életével is foglalkozni?
Talán ami a legjobban tetszett, az az elgondolás, hogy minden a fanfiction világa körül forog. A Cath által írt történetet blog bejegyzésekként olvashatjuk. Már alig vártam, hogy magával ragadjon egy fangirl világa, de amikor az első 4-5 részt elolvastam, nem voltam igazán elragadtatva. Mivel eddig abban a hitben éltem, hogy Cath sokat olvas, kreatív írás gyakorlatra jár, otthon pedig olyan történeteket ír, amelyeket százezrek olvasnak és követelnek még több fejeztet. Szóval igen, az ember azt hinné, ez a lány valamennyire ért az íráshoz. De erre egy fanfictiont kaptam, amiben a főszereplő egy varázsló, aki meleg és szerelmes egy vámpírba. Nos, van akinek tetszenek az ilyen fanfictionok, de én nem terheltem magam tovább olvasásával. Túl sok blog bejegyzést olvashatunk, de egyik se viszi előrébb a történetet.
Viszont a karakterek nagyon tetszettek. Nekem egyértelműen Reagan volt a kedvenc szereplőm. Szókimondó, határozott, de laza is. Még az se ment rá a Cath-tel való barátságára, hogy szobatársa a volt fiújával randizott. Az ikrek karakterei sem voltak olyan rosszak, igaz az elején erőltetettnek tűnt a viselkedésük, de anyjuk példamutatásának hiányával lehet ezt magyarázni. Ami nekem hiányzott a könyvből az a katarzis, az izgalom a történet végén. Semmi meglepődés, túl kiszámítható volt. De a cselekmény kellemes és könnyed maradt lassú tempójának ellenére és kellenek az ilyen könyvek is.
Nem tudom eldönteni, mit érzek ezzel az olvasmánnyal kapcsolatban, de ha valaki megkérdezné, talán azt válaszolnám, hogy összességében tetszett.