Nyári olvasmányaink voltak

Douglas Adams: Galaxis Útikalauz Stopposoknak

P. M. 8.d

Ez a könyv ott porosodott a polcomon már egy éve. A bátyám már legalább ötször  elolvasta és számára már nem volt olyan érdekes, én meg régebben még nem értékeltem ennek a könyvnek a különlegességét. Most nyárra viszont voltak terveim a könyv elolvasásával kapcsolatban, és amikor megláttam, hogy választható, gondoltam, hogy jócskának kell lennie.
A könyv Arthur Dent és űrbarátai kalandjait követi, a barát mondjuk néha enyhe túlzás. A főszereplő a Föld felrobbanása után egy barátjával, Ford Perfecttel egy vogon (gerinctelen űrcsiga) űrhajón köt ki, ahol a kapitány vogon versfelolvasása után kidobják őket az űrbe. Itt nagy szerencséjükre, igaz, hogy véletlenül, de felveszi őket egy másik űrhajó. Itt találkozik Marvinnal, a szomorú robottal, Zaphod Beeblebroxszal, Ford régi barátjával, és Tiriannal, aki szintén ember. Innentől nem önszántából, de csatlakozik hozájuk kalandjaikban.
Igaz, hogy a könyv majdnem hétszáz oldal, és az nekem általában már sok, de az Útikalauznak sikerült lekötnie a figyelmemet. Sok egyedi karakterével,  néha cseppet zavaros, de felettébb szórakoztató történetével egyik kedvencemmé vált. Tudom, hogy van akinek nagyon nem tetszene, de szerintem aki élvezné, annak élete egyik kedvenc könyvévé válhatna.