bagolysor

bagolysor

2015. április 12., vasárnap

Tavaszi könyvajánlók

Lois Lowry: Az Emlékek őre
V.Á. 6.d

Azért választottam ezt a könyvet, mert tetszett az, amit Noémi mesélt róla.
Jonas, a 12 éves fiú olyan világban él, ahol nincs éhezés, nem látják a színeket és nincs igazi érzelmük. A családok is állandó harmóniában élnek. A társadalmukat a Bölcsek Tanácsa vezeti, akik minden 12 éves gyereknek választanak egy hozzá illő munkát. Jonasnak különös feladatot szánnak. Ő lesz az új Emlékek őre, mert lát néha különös dolgokat. Az őrzőkben az a közös, hogy világos szemük van.
Miközben az előző Őrző felkészíti őt a hivatására, a fiú rádöbben, hogy milyen volt a múlt. Az embereknek voltak érzelmeik, ismerték a szeretetet, a veszteséget. Látták a szivárvány összes színét.
A régi Emlékek őrétől megkapott első emléke az, hogy esik a hó, és egy domb tetejéről lecsúszik a szánkójával.
Jonasékhoz egyik nap az apukája hazahozta Gabe-et, egy A-nemű új gyereket a munkahelyéről, a dajkáló központból. Az új Emlékek őre észreveszi, hogy a kisfiú szeme is világos. Mivel nem akar elaludni, beviszik Jonas szobájába. Ő úgy próbálja elaltatni, hogy átadja neki egy vitorláshajó emlékét, ahogy naplementében úszik a nyílt vízen.
A fiú, amikor újra elmegy az Őrzőhöz, az örökítő megnéz vele egy videót. A filmen az apukája elbocsájt egy új gyereket. Jonas rádöbben, hogy az apja megölt egy gyereket. Ugyanis az elbocsájtás azt jelenti, hogy elküldik őket "Másholba", azaz a halálba. Amikor hazaér, megtudja, hogy a kis A-neművel is ezt akarják csinálni. A fiú már régebb óta tervezi, hogy megszökik az országból, ezért úgy dönt, hogy Gabe-et is magával viszi.
A tanítója azt meséli neki, hogy Rosemary, az előző Emlékek őre jelölt (az Örökítő lánya) nem bírta elviselni a  szomorú emlékek terhét, ezért elszökött. Mivel átlépte az országhatárt, kiszabadultak az emlékei. Ezáltal a többi embernek is át kellett élni azokat.
Követve Rosemary példáját, Jonas is eljut a határon túlra, azaz elér egy domb tetejére Gabe-bel együtt.
Nekem nagyon tetszett ez a könyv, izgalmas volt. Már a második kötetét is elkezdtem olvasni. Ha csak a borítóját láttam volna, akkor mondjuk nem sok kedvem lett volna hozzá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése