Sárkányok a könyvtárban 1.

Silvana De Mari: Az utolsó tünde

avagy: a tündék is voltak gyerekek

Tegyük fel, hogy van egy lény (tünde) a világon, akinek már az említésétől is halálra rémülsz.
Tegyük fel, hogy ezt a lényt arra is képesnek tartod, hogy varázslattal megöljön.
Tegyük fel, hogy téged is megölne bárki, ha megtudná, hogy akárcsak szóba is álltál egy ilyen lénnyel.
   És mégis gondjaidba veszel egy kölyköt.
Hány évet adsz magadnak?
      (Ja, hogy hol itt a sárkány? Keressétek meg!) :)

Idézetek:

"– Ez egy tünde – képedt el a vadász.
– Igen, egy tünde – erősítette meg az asszony tárgyilagosan.
– Szántszándékkal keresed a bajt? – kérdezte a férfi.
– Nem, belebotlok anélkül is."

"– De nagy vagy! Az első troll vagy, akit látok, tudod? Olyan... lenyűgöző vagy. Igen: lenyűgöző. A nagymama nem mondta, hogy ilyen szép lehet egy troll...
– Sz-sz-szép? – kezdett magához térni a troll.
Szusszanni sem mert. Pár pillanatra mintha az arckifejezése is megváltozott volna, illetve talán pontosabb lenne azt mondani: mintha végre lett volna valamilyen arckifejezése.
– Szép. Igen. Még a nagymama sem látott soha egyet sem, mármint trollt. Mit is mondott a nagymama? Azt, hogy az első troll, akivel találkozol, úgyis az utolsó lesz egyben. Ki tudja, hogy kell érteni: biztosan kevés troll van, így ha csak egyet is látsz életedben, az már sok! Tehát szerencsés, aki trollt lát! Milyen boldog vagyok! BOLDOG. Nemcsak hogy találkoztam eggyel, de az ráadásul ennyire szép. SZÉP."

Kiknek ajánlom:

Életkor: 10-14 év
Nem: fiúknak: kalandok, utazás, csaták, cselek - lányoknak: a kis tünde minden mesék egyik legaranyosabb teremtménye

A könyvtári példány kiadási adatai:

Budapest, Európa Könyvkiadó, 2008.
ISBN 978 963 07 8609 6

Fülszöveg:

Egy kicsi tünde, egy nemrég született bolyong erejét megfeszítve, magára maradottan a kietlen, széltépte, esőverte vidéken. Eljött a Sötétség Kora. Övéi mind egy szálig odalettek a barátságtalan Tünde Zugokban, ahová száműzték őket. Az emberek gyűlölik a tündéket. Mindenki gyűlöli a tündéket. Egy asszony és egy férfi – noha maguk sem értik, mi okból – mégis pártfogásukba veszik, s Yorsh, a kicsi tünde velük vándorolván döbbenten ismer magára egy ősi prófécia üzenetében:
Mikor a víz elönti a földet, 
Eltűnik a nap, 
Elérkezik a sötétség és a fagy. 
Mikor az utolsó sárkány és az utolsó tünde 
Megtöri a kört, 
Találkozik a múlt és a jövő, 
Egy új nyár napja ragyog fel az égen.
Ő lenne az? Aki helyrehozhatja a múltat és megmentheti a jövőt? Csakhogy ezzel az is együtt jár, hogy ő az utolsó. Utolsónak lenni pedig kegyetlen dolog. Ha csak nem lel visszhangra – s egyúttal vigaszra – feltétlen, önzetlen szeretete igaz barátaiban, legyenek azok muslincák, sárkányok, emberek, egy kutya vagy akár egy hegyi troll.
Folytatása: Az utolsó ork.