Csukás István: Nyár a szigeten

Az ajánlót készítette: F. L. 4.b

(mézeskalács-díjas)

 
Ez a kedvenc könyvem! Nagyon tetszett! Nagyon szép a nyelvezete, de mégsem nehéz olvasmány, ezért mindenkinek ajánlom.

Izgalmas, tele van váratlan fordulatokkal. Arról szól, hogy hat fiú elmegy a Duna partjára sátrazni, teljesen egyedül, felügyelet nélkül. Új barátokra tesznek szert. Új dolgokat tanulnak új barátaikról.

A hat fiú a történet közepén összeveszett, két táborra oszlottak és hadat üzentek egymásnak. Izgalommal teli rész következik, de a fiúknak sajnos, rövidesen haza kell utazniuk.

Jó olvasást kívánok!

Kiadó: Móra, Könyvmolyképző

Év: több, a miénk 2010

Kiknek ajánlom:

Életkor: 10-14 év

Nem: fiúknak és lányoknak egyformán: kalandos, humoros, természetközeli.

Régi fülszöveg:

Furcsa, de így van: ebben a regényben nincs sem gyilkosság, sem rablás, ez a regény nem krimi – és mégis elejétől végig izgalmas olvasmány! Mi több, nemcsak izgalmas, hanem vidám olvasmány is, abból a fajtából, amit a diák általában mosolygós képpel olvas, miközben az almafa alatt heverészik. S miről olvas a diák legszívesebben? Természetesen a vakációról, egy bátor kis társaság szülőktől jóváhagyott, „szelíd” táborozásáról, amelyet azonban sok fantáziával, játékos kedvvel ők maguk tesznek hallatlanul izgalmassá. A táborozás persze nem tart sokáig, a szigeti hadijátéknak végül a Duna lesz a győztese – mi pedig egy nyári olvasmány könnyű és vidám élményével gazdagabban tesszük le Csukás István kisregényét.

Új fülszöveg:

Melyik gyerek ne szeretne egyszer szülői felügyelet nélkül táborozásra indulni? E könyv kis hősei pontosan ezt teszik, és hamarosan kiderül, hogy nem is olyan könnyű dolog a felnőttek segítsége nélkül boldogulni...

Annak idején nagy sikerű tévéfilm is készült a könyv alapján.

Idézet:

„Sok vidámabb reggelt nem látott még a világ, vagyis a világnak az a része, amelyben egy nyárfacsoport állt, a nyárfacsoportban két sátor, s a két sátorban hat gyerek aludt. Illetve az egyik csak aludna…

Cseppcsányi még percekig azt hitte, hogy álmodik, éppen ezért erősen lehunyta szemét. De a fülét nem tudta lehunyni, szuszogást hallott meg csámcsogást, sokkal kitartóbban és erősebben, mint ahogy álmában szokta hallani az ember. Már tudta, hogy ébren van, de még mindig nem akarta kinyitni a szemét. Először arra gondolt, és ezen nem is szabad csodálkozni, hogy Bádogos zug- és orvlakomáinak egyikét hallja. Ezen kicsit felháborodott. De majdnem egy időben meghallotta Bádogos egészséges horkolását is, amely leginkább a szilvalekvár rotyogásához volt hasonlítható. Akkor meg mi a csoda ez? – villant át Cseppcsányi nehezen ébredő agyán. Kinyújtotta a kezét, s tapogatózott a szuszogás meg csámcsogás felé.

S hirtelen felébredt. Szemét kinyitotta, s sziszegve nyalogatta tenyerét. A szuszogó és csámcsogó valami alaposan összeszurkálta.

A szuszogó, csámcsogó valami összegömbölyödött, mint egy labda, és hosszú tüskéit meresztette.

Cseppcsányi, most már teljesen felébredve megállapította, hogy egy sündisznót simított meg.”

Le a cipővel! - Rövid filmrészlet