Varázslatok a könyvtárban 3.

Bosnyák Viktória Mantyusok
1. Bátorság, Tomi!
2. Ki van a zsebemben?

A mantyusok manók, egy iskolában bujkálnak, mert ők is tanulni szeretnének. Jó kis csapat Dzseki, Cucus, Cini, Zénó, Trapp, Manka, Panni, Matyi és még jópáran. Képesek átváltozni bármilyen állattá, ha kimondják a megfelelő varázsigét.
De mire lehet ezt felhasználni?
Lehet-e bátorságot adni egy olyan kisfiúnak, aki még megszólalni se mer?
Lehet-e barátokat találni egy olyan kislánynak, aki nagyon magányos?

(Bár lehetne még kérdéseket feltenni, de a sorozatnak jelenleg csak két kötete van. Innen is nagyon kérem Bosnyák Viktóriát, ha lehet, folytassa még, mert szinte minden elsős-másodikos gyerek szereti!)


A könyvtári példány adatai: Könyvmolyképző K., 2010.
ISBN 978 963 245 3550 7



Kiknek ajánlom:


Életkor: 6-8 éveseknek
Nem: fiúk: könnyű olvasni, kalandos, az első kötet inkább nektek szól
lányok: könnyű olvasni, kalandos, a második kötet inkább a tiétek


Az első kötet fülszövege:
"Szeretnél kiskutyát?
Lehet kutyád, sőt, manód is. A végén még talán a szüleid is örülni fognak.
Ez történt Tomival is."

A második kötet fülszövege:
"Vajon miért dugdos Fanni rántott húst a dzsekije zsebébe? Ki lehet ott, akiről gondoskodnia kell? Erre kíváncsiak az osztálytársai is. De hiába kukucskálnak be a kislány kabátzsebébe, nem látnak ott semmi különöset. Pedig valóban van ott valaki. A titokzatos zseblakó egy mantyus, aki feltétlenül barátokat akar szerezni a magányos Fanninak. Hogy hogyan, azt csak Manka, a mantyus tudja."


Idézetek:

1. kötet:
"- Szegény Tominak még sok baja lesz, ha nem mer megszólalni - kesergett hangosan a tanító néni, amikor az elsősök már hazamentek. - Senki nem fogja tudni, milyen eszes. Még rossz osztályzatai is lehetnek. Azt sem fogják tudni, milyen kedves. Így talán barátai sem lesznek.
A tanító néni azt hitte, egyedül van. Nem tudta, hogy a tanteremben leselkedik néhány manó is, akik minden szavát hallották."

"Tomi az iskolában egész nap a délután négy órát várta. De az idő olyan lassan haladt, mint egy nagyon öreg csiga. Amikor anyukája végre megérkezett, így szólt:
- Az a kutya megint itt van az iskola előtt. Hoztam neki kutyaeledelt. Megetetjük, de nem visszük haza. Rendben?
Tomi csak szomorúan nézett rá."

2. kötet:
"Manka úgy látta, a piciknek nem kell segítség. Anyukájuk figyel rájuk.
Aztán meglátott egy lányt, aki egyedül ült a padon. Az iskolásokkal jött, de az osztálytársai nem játszottak vele. Nem beszélgettek vele. Manka látta, hogy a lány nagyon szomorú."

"Manka tudta, hogy nagy bajban van, ha nem sikerül eltűnnie. Ekkor egy varázsige mégis eszébe jutott. Ki is próbálta:
- Nem csacska-macska, inkább nagyobbacska.
De jaj! Ez rossz varázsige volt! Ettől nagyobb kutya lett."