Fésűs Éva: Mesebatyu
Fésűs Éva meséit régóta szeretem. Emlékszem egy sündisznóbőr cipőcskére, amivel Toppantó királykisasszony igen hamar leszokott a hisztiről, akaratoskodásról. Azóta is sokszor nevetünk rajta, hogy a lányokra a mese puszta említése is milyen jó hatással volt.
Az a mese nem szerepel ebben a gyűjteményben, ezek rövidebbek, kisebbeknek valók. Fák, virágok, füvek; madarak, mókusok, medvék; tündérek, manók, szélgyerekek és más szerzetek szerepelnek a könnyen olvasható, kedvesen humoros, játékos mesékben.
Ajánlom a kicsiknek, mert a pár oldalas meséket könnyen elolvashatják egyedül is; és ajánlom a szülőknek, mert esti mese olvasáskor nagyszerű közös élményt szerezhetnek.
Talán az is jelent valamit, hogy a könyvtári példányt szinte ronggyá olvasták már.
Kiknek ajánlom:
Életkor: 6-8 éveseknek
Nem: fiúk: különösen Szélfiúcska történeteit fogjátok kedvelni. Lányok: van néhány nagyon aranyos tündéres és királykisasszonyos mese is.
A kiadó fülszövege:
Mindenki visz magával egy batyut a világon átvezető úton. Van, akinek hamuba sült pogácsát tettek bele, van, akinek kakastejes kalácsot, sőt olyan is akadt, aki fényes aranyakat talál benne.
Aki ezt a könyvet írta, mesebatyut kapott. Ezért most ebből kinálja meg mesével mindazokat, akik kíváncsiak rá, mi van benne,és nem restek belekukucskálni!
A könyvtári példány:
Kairosz, Szent Gellért Kiadó, 1999.
Idézetek:
"Nyuszi Palkó ilyenkor - a jól végzett munka után, örömében nagyokat bukfencezett a meseréten. Azt sem bánta, hogy közben összegyűrődött a füle.
Ezért a nagy örömért megirigyelte őt a sunyi róka. Őkelme egyetlen jól sikerült vadászat után sem tudott ennyire örvendezni, sőt, még egy ferde bukfenc sem telt tőle.
Először azt gondolta, megeszi ezt a nyulat, hogy ne bosszantsa, és kész! De aztán eszébe jutott, hogy tojásfestő nyulat két okból sem tanácsos fogyasztani: először azért, mert már a húsa is festékízű lehet, de legfőképpen azért, mert magára haragítaná az egész meserétet.
- Egy kis furfang többet ér!"
"- Hiii! Ezt nem lehet megenni!
- Micsoda? - pattant fel fülig vörösödve és házigazdai hiúságában vérig sértve Kukkantó. - Mi bajod van a tortámmal?
- Az, hogy ehetetlen! - ismételte meg a vadmalac, és olyan fancsali képet vágott hozzá, hogy a többiekből is hirtelen felszakadt az eddig visszatartott szó.
- Ehetetlen!"
"Ejnye Szélfiúcska! Felébreszted a lakómat!
. Neked lakód van? Kicsoda?
- Kiadtam az odúmat egy derék bagolynak. Éjjeli műszakban dolgozik, nappal pedig alszik.
- És éjjel mit csinál?
- Pockokra vadászik.
- Zseblámpával?"
bagolysor

2016. január 27., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)