Melissa De La Crue: Az Elveszettek Szigete
R. Sz. A. 5.c
Azért ezt a könyvet választottam, mert az Utódok 1-2 film nagyon tetszett, és ezért bizakodóan álltam a könyvhöz. Kíváncsi voltam arra is, hogy mi történt abban a varázslatos világban, az Utódok 1. előtt.
Ez a történet Mal, Evie, Carlos és Joy kalandjáról szól, akik az Elveszettek Szigetén élnek egy száműzetés miatt. Na de kik is ők? A mesékből, vagyis a Csipkerózsikából, Hófehérkéből, Aladdinból, 101 kiskutyából megismert gonoszok gyermekei, akiktől a szüleik azt várják el, hogy ne ismerjék, ne szeressék a jóságot.
Évtizedekkel ezelőtt száműzték a szülőket az Elveszettek Szigetére. Nem tudják elhagyni, mert egy varázsmező veszi körül. A Gonoszok Úrnője, Demóna azt várja el lányától, Maltől, hogy szerezze meg a Sárkány Szemét, ami kiszabadíthatja őket a szigetről.
Eközben megismerjük Auradont, a Jók Szigetét is, ahol az ifjú Ben herceg már javában készül a koronázására. Bár nem minden úgy történik, ahogy szeretné. Kalandos útjuk során az Elveszettek Szigetének fiataljai rájönnek, hogy nem is olyan szörnyű jónak lenni, mint ahogyan a szülők állítják. Hogy ki tudnak-e jutni a szigetről és Mal meg tud-e bocsátani Evie-nek, az kiderül a könyvből.
Nagyon tetszett a történet, mert igazán izgalmas és helyenként vicces. Szerintem aki szerette a filmet, vagy érdekli a jól ismert mesék szereplőivel kapcsolatos történet, annak a könyvet el kell olvasnia. Apróság, de sajnos a könyv elején akad pár helyesírási hiba.
bagolysor
2018. január 16., kedd
2018. január 9., kedd
2017. december 19., kedd
Idén is kaptunk karácsonyi ajándékot az iskola vezetésétől, nagyon szépen köszönjük!
Ezúttal minden pénzt az általatok gyakran keresett szépirodalmi könyvekre költöttem, szerintem tetszeni fog a kínálat.
Először is jöttek a hiányzó kötetek néhány meglévő sorozatból.
Jeff Kinney: Egy ropi naplója sorozat hiányzó részei, vagyis elméletileg a 11. kötetig (Dupla para) megvan minden rész. Elméletileg, sajnos, mert a régebben megvásárolt példányok sajnos csúnyán mennek tönkre. Kérlek, vigyázzatok a könyvekre!
Ugyanez a helyzet Leiner Laura rendkívül népszerű sorozataival. Most pótoltam a már leselejtezett, lapjaira esett köteteket, de ki tudja, legközelebb mikor lesz rá megint pénzünk?
Margit Auer: Mágikus állatok iskolája
Nagyon szeretem ezt a sorozatot, szerintem nemcsak alsósok, hanem az 5-6. évfolyamosok is nyugodtan olvashatják, kedvenc lesz. Igazi öröm, hogy sikerült kipótolni a sorozatot, most tehát naprakészen állnak a kötetek a polcon.
Időfutár-sorozat: az eddigi két kötet mellé megvettem a többi négyet, így ez is teljes lett.
Nyulász Péter: Helka 2-3. részei: Ciprián : A Balaton hercege és Kamor : Helka mennyegzőjeTovábbi sorozatbővítések és pótlások:
Rowling: Harry Potter és a titkok kamrája - a tönkrement helyett van most új.
Astrid Lindgren: Kalle nyomozni kezd - szintén új, az előző példány elveszett.
És akkor a számunkra teljesen új könyvek, a legkisebbeknek valóktól indulva:
Majoros Nóra: Rém a szobádban - csak rémüldözzetek, bizony! Lakatos Levente imádnivaló illusztrációival lehet, hogy egyenesen szeretni fogjuk ezt a gyerekszobai rémet.
Menyhért Anna: Rubinbogyózselé - alsósoknak, nagyon aranyos, izgalmas, igazi mesekönyv. Az utóbbi évek egyik legjobbja.
Roald Dahl: Georgie és a csodaszérum (megjelent Hugó és a csodaszer címen is.) Dahl könyvei nagyon viccesek, letehetetlenek, egyszóval élvezetesek.
Mikó Csaba: Mász Kálmán a faljáró c. meséje is vidám és izgalmas perceket ígér.
Berg Judit: Rumini kapitány - szinte a fél iskola kereste az idén. Hát most vihetitek!
Frauke Scheunemann: Winston, a kandúr sorozat 1-2. része.A harmadik sajnos épp nem volt kapható.
Sarah Mlynowski: Tükröm, tükröm... és Pipőke cipője (Tükröm, tükröm... trilógia 1-2. részei, a harmadikat is megpróbálom majd megszerezni. Kifejezetten szeretem a régi mesék felújításait, új környezetbe bújtatásait, várom, hogy megismerkedhessek ezzel a sorozattal is.Hasonlóan új mesefeldolgozás Ian Beck: Tisztaszívű Tamás titkos története.
Rajsli Emese: Szörnyek könyve - ez egészen más szörnyekről, a görög mitológia alakjairól szól. Ismerősek lesznek kedvenc Percy Jackson-köteteitekből. Érdemes róluk így még többet megtudni.
J. K. Rowling sem maradhatott ki az idén:
J. K. Rowling: Harry Potter és az elátkozott gyermek
J. K. Rowling: A kviddics évszázadai
Göthe Salmander: Legendás állatok és megfigyelésük (Rowling könyvecskéje)
Legendás állatok és megfigyelésük - filmkalauz
Sarah Mlynowski: Magic in Manhattan sorozatának 2., 3. és 4. része, de már úton van az 1. is.
Kertész Erzsi: Panthera 1: A hógömb fogságában. Sajnos a második kötet épp nem volt rendelhető. Még nem olvastam, de kíváncsi vagyok!
Timothée Fombelle: Ábrándok könyvtára - ezt elolvastam hamar. Hová tűnik a szobából apránként kedves könyvespolcunk tartalma? Kedves-komoly történet egy családi válságról.
Maria T. Lennon: Egy középső gyerek vallomásai - máris többen szerettetek volna lecsapni rá, de sajnos, csak egy példány van.
Szerencsés időpontban jelent meg Leiner Laura új könyve, az Ég veled, éppen, amikor tudtam vásárolni belőle, így ebből is érkezett az iskolába egy darab.
És persze nem tudtam ellenállni ennek a szép, mesés festészeti sorozatnak sem:
2017. november 28., kedd
Következzen Jóhegyi Laci osztályából a többi ajánló.
Stílusosan kezdjük a Tündérboszorkánnyal. Felhívom figyelmeteket, hogy az ajánló akkor született, amikor a könyv még meg se jelent, az osztály tagjai tesztolvasók voltak.
A Békés Utcai Általános Iskolába járt egy Jóhegyi László nevű fiú és két barátnője: Lengyel Dóri és Sári. Az iskolában 332 gyerek tanult és ebből csak Laci járt az iskolának a poros könyvtárába, ahol sok furcsa rejtély történt vele. Vajon ki, vagy mi áll a dolog mögött? A könyv egyelőre csak kézirat formájában létezik, de garantálom, hogy meg fog jelenni és érdemes megvenni, mert nagyon jó könyv.
Rolf Harris: Állati történetek
B. J. (2.)
Hihetetlennek tűnő állattörténeteket ír le Rolf Harrys ebben a könyvben. Ráadásul hasznos tudnivalókat is találsz benne. Szívszorító és boldog történeteket egyaránt olvashatsz. Én csak úgy "faltam" ezt a kötetet. Remélem, megnyeri a tetszéseteket.
Laura titkos klubot szervez az osztályban, amit a baseball sapkáján viselt rejtélyes felirat után Malacvárnak nevez el. Minden tagtól kér valami különleges zálogot biztosítékként, hogy senki kívülállónak nem beszélnek a szupertitkos egyletről. A hallgatag Gabriel ideális tagnak tűnik. Ő maga is csatlakozni kíván. Ám miután Laura valóban fel is kéri valamire, a dolog félresiklik. Menet közben két titkos egylet tevékenykedik már Mr. Doyle osztályában, és mit gondoltok, ki a főnök a másik egyletben? Hát persze, Gabriel! Reszkess Malacvár! Majomszigetet sem akárkik alapították!
Békés Pál: A Félőlény
K. K.
Nekem ez az egyik kedvenc könyvem. Egyszer volt, hol nem volt a világon egy kiserdő. Ezt a kiserdőt a szörnyek tartották rettegésben. Addig nem voltak szörnyek, amíg a Félőlény délutánonként olvasott könyveket. De amikor nem olvasott, akkor ellepték a szörnyek a világot. A Félőlény még sok kalandba fog keveredni, de a végét már nem árulom el.
K. E.
Mendy White egy szemüveges kislány, akit anyukája divatjamúlt ruhákban járat. Mandyt az ostzálytársai közül három lány rendszeresen csúfolja. Egy napon a csúfolódások elől szerencsétlenül egy busz alá menekül. Szerencsére csak a karja sérül meg. A három lány csúfolódása addig terjed, hogy Mandy anyukája kénytelen bemenni az igazgatónőhöz és ettől Mandy rosszul érzi magát.
A nyár folyamán Mandy megismerkedik egy lánnyal, barátnők lesznek, de Mandy észreveszi, hogy Tanya lop. Egyik áruházi sétájuk közben, amikor Tanya az Indigó boltból csent el egy pulcsit, leleplezték őket.
Ha meg szeretnétek tudni, milyen következménye lesz Tanya lopásának, olvassátok el a könyvet!
T. E.
A történet főszereplője Mandy, akit három lány csúfol, mert szemüveges és az anyukája divatjamúlt ruhákban járatja. Egy napon a csúfolódások elől az úttestre menekül, ahol elüti egy busz. Szerencsére csak a keze sérül meg.
Miközben otthon pihenteti a kezét, összebarátkozik a szomszéd néni nevelt lányával. Tanya fura lány, idősebb Mandynél, de korához képest kicsit, narancssárga, égnek álló haja van és nagyon magas sarkú cipőt hord.
Barátságukat az erősíti, hogy Tanya megvédi Mandyt a csúfolódásoktól. Az egész nyarat együtt töltik, és legtöbbet az áruházak nézegetésével foglalkoznak. Mandy észreveszi, hogy Tanya néha el-elcsen valamit, de nem mer szólni. Egyszer aztán rajtakapják őket és nem sikerül elmenekülniük. A biztonsági őrök elkapják és átadják a rendőröknek a két lányt.
Hogy mi történik velük ezután és megmarad-e a barátságuk, megtudhatod, ha elolvasod a könyvet.
Lázár Ervin: Berzsián és Dideki
M. S.
- Szomorú vagyok - mondta Berzsián, a költő. - Nagyon szomorú vagyok. Vajon miért vagyok ennyire szomorú? Megvan! Szakítok az emberiséggel! Biztos miattuk vagyok szomorú!
Ekkor kopogtak.
- Gyere be! - mondta Berzsián.
- Szia! - mondta Zsebenci Klopédia.
- Szia. Miért jöttél?
- Azért, hogy meglátogassalak. Miért lógatod az orrod?
- Szakítottam az emberiséggel.
- Aha. Gyere el a Szörpentőbe, ahol 99 fajta üdítő van! Ott biztos felvidulsz.
Útközben találkoztak Srófmesterrel, így aztán együtt mentek tovább. Másnap elromlott Berzsián tévéje. Elvitte Srófmesterhez. Klopédia is elkísérte. Srófmester műhelyében összevesztek. Berzsián dühében így kiáltott: Csípjen meg a dér, Srófmester! És Srófmestert megcsípte a dér.
Hogy hogyan lehet ez? Megtudod, ha elolvasod a könyvet.
Debra Doyle - James D. MacDonald: A torony titka (Varázskör 2.)
P. A.
Randal elment megkeresni az öreg varázslót, aki a hegyekben lakott. Útközben találkozott bátyjával egy vendéglőben. De aztán az egyik éjjel, amikor felváltva őrködtek és épp Randal volt soron, valamit hallott a másik szobából. Átment, hogy megnézze, hát holtan találta az ágyon azt az embert, aki velük jött. Randal visszament a bátyjához, de meglátta, hogy közben valaki nyitva hagyta az ajtót. Bement és látta, hogy ott áll a bátyja fölött buzogánnyal az egyik ember, akit útközben megmentettek. Randal fölkiáltott: Vigyázz! Gyorsan fölkapta a kardot és szólt a többieknek. Mindenki kiment és harcoltak, eközben egy fáklya odagurult a falhoz és felgyulladt a fal, mivel fából volt.
Vajon megmenekültek-e Randalék? Ha elolvasod, megtudod.
Stílusosan kezdjük a Tündérboszorkánnyal. Felhívom figyelmeteket, hogy az ajánló akkor született, amikor a könyv még meg se jelent, az osztály tagjai tesztolvasók voltak.
Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány
B. J.
A Békés Utcai Általános Iskolába járt egy Jóhegyi László nevű fiú és két barátnője: Lengyel Dóri és Sári. Az iskolában 332 gyerek tanult és ebből csak Laci járt az iskolának a poros könyvtárába, ahol sok furcsa rejtély történt vele. Vajon ki, vagy mi áll a dolog mögött? A könyv egyelőre csak kézirat formájában létezik, de garantálom, hogy meg fog jelenni és érdemes megvenni, mert nagyon jó könyv.Rolf Harris: Állati történetek
B. J. (2.)
Hihetetlennek tűnő állattörténeteket ír le Rolf Harrys ebben a könyvben. Ráadásul hasznos tudnivalókat is találsz benne. Szívszorító és boldog történeteket egyaránt olvashatsz. Én csak úgy "faltam" ezt a kötetet. Remélem, megnyeri a tetszéseteket.
Louis Sachar: Laura titkos társasága
F. R.Laura titkos klubot szervez az osztályban, amit a baseball sapkáján viselt rejtélyes felirat után Malacvárnak nevez el. Minden tagtól kér valami különleges zálogot biztosítékként, hogy senki kívülállónak nem beszélnek a szupertitkos egyletről. A hallgatag Gabriel ideális tagnak tűnik. Ő maga is csatlakozni kíván. Ám miután Laura valóban fel is kéri valamire, a dolog félresiklik. Menet közben két titkos egylet tevékenykedik már Mr. Doyle osztályában, és mit gondoltok, ki a főnök a másik egyletben? Hát persze, Gabriel! Reszkess Malacvár! Majomszigetet sem akárkik alapították!
Békés Pál: A Félőlény
K. K.
Nekem ez az egyik kedvenc könyvem. Egyszer volt, hol nem volt a világon egy kiserdő. Ezt a kiserdőt a szörnyek tartották rettegésben. Addig nem voltak szörnyek, amíg a Félőlény délutánonként olvasott könyveket. De amikor nem olvasott, akkor ellepték a szörnyek a világot. A Félőlény még sok kalandba fog keveredni, de a végét már nem árulom el.
Jacqueline Wilson: Komisz lányok
(ketten is ajánlották:)K. E.
Mendy White egy szemüveges kislány, akit anyukája divatjamúlt ruhákban járat. Mandyt az ostzálytársai közül három lány rendszeresen csúfolja. Egy napon a csúfolódások elől szerencsétlenül egy busz alá menekül. Szerencsére csak a karja sérül meg. A három lány csúfolódása addig terjed, hogy Mandy anyukája kénytelen bemenni az igazgatónőhöz és ettől Mandy rosszul érzi magát.
A nyár folyamán Mandy megismerkedik egy lánnyal, barátnők lesznek, de Mandy észreveszi, hogy Tanya lop. Egyik áruházi sétájuk közben, amikor Tanya az Indigó boltból csent el egy pulcsit, leleplezték őket.
Ha meg szeretnétek tudni, milyen következménye lesz Tanya lopásának, olvassátok el a könyvet!
T. E.
A történet főszereplője Mandy, akit három lány csúfol, mert szemüveges és az anyukája divatjamúlt ruhákban járatja. Egy napon a csúfolódások elől az úttestre menekül, ahol elüti egy busz. Szerencsére csak a keze sérül meg.
Miközben otthon pihenteti a kezét, összebarátkozik a szomszéd néni nevelt lányával. Tanya fura lány, idősebb Mandynél, de korához képest kicsit, narancssárga, égnek álló haja van és nagyon magas sarkú cipőt hord.
Barátságukat az erősíti, hogy Tanya megvédi Mandyt a csúfolódásoktól. Az egész nyarat együtt töltik, és legtöbbet az áruházak nézegetésével foglalkoznak. Mandy észreveszi, hogy Tanya néha el-elcsen valamit, de nem mer szólni. Egyszer aztán rajtakapják őket és nem sikerül elmenekülniük. A biztonsági őrök elkapják és átadják a rendőröknek a két lányt.
Hogy mi történik velük ezután és megmarad-e a barátságuk, megtudhatod, ha elolvasod a könyvet.
Lázár Ervin: Berzsián és Dideki
M. S.
- Szomorú vagyok - mondta Berzsián, a költő. - Nagyon szomorú vagyok. Vajon miért vagyok ennyire szomorú? Megvan! Szakítok az emberiséggel! Biztos miattuk vagyok szomorú!
Ekkor kopogtak.
- Gyere be! - mondta Berzsián.
- Szia! - mondta Zsebenci Klopédia.
- Szia. Miért jöttél?
- Azért, hogy meglátogassalak. Miért lógatod az orrod?
- Szakítottam az emberiséggel.
- Aha. Gyere el a Szörpentőbe, ahol 99 fajta üdítő van! Ott biztos felvidulsz.
Útközben találkoztak Srófmesterrel, így aztán együtt mentek tovább. Másnap elromlott Berzsián tévéje. Elvitte Srófmesterhez. Klopédia is elkísérte. Srófmester műhelyében összevesztek. Berzsián dühében így kiáltott: Csípjen meg a dér, Srófmester! És Srófmestert megcsípte a dér.
Hogy hogyan lehet ez? Megtudod, ha elolvasod a könyvet.
Debra Doyle - James D. MacDonald: A torony titka (Varázskör 2.)
P. A.
Randal elment megkeresni az öreg varázslót, aki a hegyekben lakott. Útközben találkozott bátyjával egy vendéglőben. De aztán az egyik éjjel, amikor felváltva őrködtek és épp Randal volt soron, valamit hallott a másik szobából. Átment, hogy megnézze, hát holtan találta az ágyon azt az embert, aki velük jött. Randal visszament a bátyjához, de meglátta, hogy közben valaki nyitva hagyta az ajtót. Bement és látta, hogy ott áll a bátyja fölött buzogánnyal az egyik ember, akit útközben megmentettek. Randal fölkiáltott: Vigyázz! Gyorsan fölkapta a kardot és szólt a többieknek. Mindenki kiment és harcoltak, eközben egy fáklya odagurult a falhoz és felgyulladt a fal, mivel fából volt.
Vajon megmenekültek-e Randalék? Ha elolvasod, megtudod.
2017. november 8., szerda
Kisebbfajta irodalomtörténeti szenzációval szolgálhatok.
Történt pedig, hogy a kötelező hároméves leltár során takarítottam is, minden polcról mindent leszedtem, letörölgettem, átnéztem. Közben előkerült egy réges-régi fülszövegíró pályázat anyaga, amit gondosan eltettem, hogy megőrizzem - aztán persze megfeledkeztem róla.
A sok-sok jobbnál-jobb ajánló között rábukkantam annak az osztálynak az ajánlóira is, akik mintául szolgáltak Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány című könyvéhez.
Elsőként a főszereplők fülszövegeit rakom fel. És azt is melléteszem, mert nagyon érdekesnek tartom, hogy miket is kölcsönöztek az iskolai könyvtárból, miket olvastak. Persze nem tudom felsorolni mindet, mert nagyon szorgalmasan jártak könyvtárba, de néhányat ezek közül.
Elsőként következzenek az igazi Jóhegyi Laci "fülbeszédei". (Nem változtattam semmit, egy betűt sem.)
A könyvek tartalma. Ajánlom: olvasmánynak, házi feladatnak, Viki néninek, az osztálytársaimnak...
Alan Alexander Milne: Micimackó - pillanatnyilag nem kapható
Kopp, kopp, kopp. Micimackó feje búbja koppan a lépcsőkön, mint mindig. A vendégek várják lent. Róbert Gida, akit Róbert Gedeonnak hívnak, s aki a feje búbját kopogtatja a lépcsőfokokon - viszi le. Az egyik vendég vállalkozik a mesemondásra, ami Micimackóról, a sárga, csekély értelmű, de hihetetlenül aranyos medvebocsról szól.
Arthur Ransome: Téli szünidő
Dorothea és Dick a téli szünetüket töltik egy tanyán, s észreveszik a Holly Howe-t, azaz a házat, amelyben a Blackett-lányok laknak. Hamarosan megismerkednek, Dick megtanítja őket korcsolyázni, Dorothea pedig vizet hoz az igluba. Aztán Nancy megbetegszik, úgyhogy vezér nélkül hódíthatják meg az "Északi sarkot". Szerencsére Flint kapitány is megérkezik, s hasznukra lesz...
Beljajev, Alexander: A kétéltű ember
Dél-Amerikában tengeri ördögként emlegetik azt a lényt, aki halak hátán lovagol, és félig hal, félig ember. Egy hajó legénysége észrevette, hogy a "tengeri ördög" előtűnik, és fura, vérfagyasztó kiáltásokat ad, majd eltűnik a vízben, egy delfinen lovagolva. Aztán a tengeri ördög egyik felbukkanásának köszönhetően észrevesz egy lányt, s az első perctől fogva beleszeret. Ennek a lánynak a megszerzéséért mindent megtesz, és érdekesebbnél érdekesebb kalandokba keveredik...
Cécile Aubry: Poly - már nem kapható
Saint-Cyr-ben, egy kis, francia faluban a négyéves Pascal nagyon magányos. Egy verőfényes napon szeretné, ha felvenné valamelyik traktor, ugyanis apja és testvérei mind a traktorukon ülnek, s eldöcögnek a könyörgő Pascal mellett. Bánatában, ahogy szalad, s felér a Szeles-domb tetejére, egy cirkuszt lát, legalábbis arra következtet, mert a sok, színes teherautó mind egy-egy állatot rejt. Odamegy, s a sok állat közt egy pici, sárgás pónilovat vesz észre, s hamarosan a gazdáját, a cirkuszigazgató Bancalou-t is megismeri, aki folyton kínozza a kicsi pónit. S Vincent észreveszi az iskola kapujában a nagy, tizenegy éves barátja kutyáját, Finette-et, s vár. És Vincent elhívja osztálytársait is, hogy segítsenek Pascalnak. Egy napon, épp amikor Pascal is ott van Poly mellett (mert úgy hívják a pónit), Poly kiszabadul, Pascal utána ered. Poly az erdőbe megy, ahol jó rejtekhelyet találnak. Ám Brancalou tudomást szerez róla, hogy a póni megszökött, ezért két bohócát, Bezzeget és Madzagot elküldi, hogy keressék meg Polyt, mert még aznap indul a cirkusz a másik kis faluba, Doudan-ba...
Erich Kästner: Emil és a detektívek
Egy izgalmas, de vicces krimin nevethetünk, ha elolvassuk ennek a híres írónak az egyik leghíresebb művét, amelyben Emil, a rossz lelkiismeretű iskolaelső fiú elmegy Berlinbe, vonattal. Azért, hogy odaadja a borítékot, ami a zsebében lapul. Ez eddig még rendben van, de ha elolvasod a könyvet, megtudhatod, hogy ezután mi nem lesz rendben. (Az, hogy észreveszi Grundeis-t, aki csokoládét osztogat, s igen átlátszó, hamis történeteket mesél Berlinről. Aztán elalszik a vonaton...)
Erich Kästner: Emil és a három iker
Emil levelet kap a Professzortól, hogy dédnagynénjétől örökölt egy házat a Keleti-tenger partján. Meghívja a fiúkat egy kis üdülésre. Emil is eleget tesz a meghívásnak, s levonatozik oda. Társai csak Berlinben szállnak fel. Most pénzelvesztés nélkül ússza meg az utazást.
A Professzor örökölt háza előtt liget, s a közelben erdő is található. A látszólag átlagosnak induló nyaralási történet, nem olyan izgalmas: még izgalmasabb, mint a detektívekről szóló könyv. Bár sok a közös bennük (példa erre a főhadiszállás, humor, nyomozás, felfedezés) Jeschke törzsőrmester ugyanúgy szerepel ebben is. Viszont pálmafás szigettel és szuperartistával ugye még nem találkoztatok? Hogy hallhass róluk, el kell olvasnod a remek humorú szerző, Erich Kästner Emil és a három iker című könyvét is!
Jóhegyi Laci ezeket kölcsönözte a könyvtárból (többek között):
James Gourier: Európai fák
Michael Ende: A végtelen történet
Darvasi László: Trapiti
Böszörményi Gyula: Gergő és a bűbájketrec
Michael Ende: Momo
Nógrádi Gábor: Pete Pite
Dóri ajánlata a következő volt:
Darren Shan: Rémségek Cirkusza
Ez egy vámpírokról szóló könyv. Darren Shan elmegy egyik barátjával a Rémségek Cirkuszába, ami nem egy olyan cirkusz, ahol bohócok mulattatják a nézőket...
Ez egy igazi rémségekkel teli cirkusz. A főszereplő barátja ráadásul fölismeri az egyik rémséget.
Egy szívszorongatón félelmetes könyvben lehet részetek, ha elolvassátok a Rémségek Cirkuszát.
További folytatások: A vámpír inasa, A vérszipoly, A vámpírok hegye, A halál próbái.. Vámpír könyvek - Móra Kiadó
Dóri is nagyon sokat olvasott:
Roald Dahl: Matilda
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Fésüs Éva: Palacsintás király
Roald Dahl: Danny, a szupersrác
Erich Kästner: Emil és a három iker
Erich Kästner: Május 35
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Roald Dahl: Karcsi és a nagy üveglift
Sári nem pályázott fülszöveggel, de őt is sokszor láttam a könyvtárban. Olvasmányai között voltak:
Roald Dahl: Karcsi és a csokigyár
Debreczy Zsolt: Fák, bokrok
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Filla István: Régen volt, hogy is volt
A többi szereplővel legközelebb találkozhattok itt, a blogon.
Történt pedig, hogy a kötelező hároméves leltár során takarítottam is, minden polcról mindent leszedtem, letörölgettem, átnéztem. Közben előkerült egy réges-régi fülszövegíró pályázat anyaga, amit gondosan eltettem, hogy megőrizzem - aztán persze megfeledkeztem róla.
A sok-sok jobbnál-jobb ajánló között rábukkantam annak az osztálynak az ajánlóira is, akik mintául szolgáltak Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány című könyvéhez.
Elsőként a főszereplők fülszövegeit rakom fel. És azt is melléteszem, mert nagyon érdekesnek tartom, hogy miket is kölcsönöztek az iskolai könyvtárból, miket olvastak. Persze nem tudom felsorolni mindet, mert nagyon szorgalmasan jártak könyvtárba, de néhányat ezek közül.
Elsőként következzenek az igazi Jóhegyi Laci "fülbeszédei". (Nem változtattam semmit, egy betűt sem.)
A könyvek tartalma. Ajánlom: olvasmánynak, házi feladatnak, Viki néninek, az osztálytársaimnak...
Alan Alexander Milne: Micimackó - pillanatnyilag nem kapható
Kopp, kopp, kopp. Micimackó feje búbja koppan a lépcsőkön, mint mindig. A vendégek várják lent. Róbert Gida, akit Róbert Gedeonnak hívnak, s aki a feje búbját kopogtatja a lépcsőfokokon - viszi le. Az egyik vendég vállalkozik a mesemondásra, ami Micimackóról, a sárga, csekély értelmű, de hihetetlenül aranyos medvebocsról szól.
Arthur Ransome: Téli szünidő
Dorothea és Dick a téli szünetüket töltik egy tanyán, s észreveszik a Holly Howe-t, azaz a házat, amelyben a Blackett-lányok laknak. Hamarosan megismerkednek, Dick megtanítja őket korcsolyázni, Dorothea pedig vizet hoz az igluba. Aztán Nancy megbetegszik, úgyhogy vezér nélkül hódíthatják meg az "Északi sarkot". Szerencsére Flint kapitány is megérkezik, s hasznukra lesz...
Beljajev, Alexander: A kétéltű ember
Dél-Amerikában tengeri ördögként emlegetik azt a lényt, aki halak hátán lovagol, és félig hal, félig ember. Egy hajó legénysége észrevette, hogy a "tengeri ördög" előtűnik, és fura, vérfagyasztó kiáltásokat ad, majd eltűnik a vízben, egy delfinen lovagolva. Aztán a tengeri ördög egyik felbukkanásának köszönhetően észrevesz egy lányt, s az első perctől fogva beleszeret. Ennek a lánynak a megszerzéséért mindent megtesz, és érdekesebbnél érdekesebb kalandokba keveredik...
Cécile Aubry: Poly - már nem kapható
Saint-Cyr-ben, egy kis, francia faluban a négyéves Pascal nagyon magányos. Egy verőfényes napon szeretné, ha felvenné valamelyik traktor, ugyanis apja és testvérei mind a traktorukon ülnek, s eldöcögnek a könyörgő Pascal mellett. Bánatában, ahogy szalad, s felér a Szeles-domb tetejére, egy cirkuszt lát, legalábbis arra következtet, mert a sok, színes teherautó mind egy-egy állatot rejt. Odamegy, s a sok állat közt egy pici, sárgás pónilovat vesz észre, s hamarosan a gazdáját, a cirkuszigazgató Bancalou-t is megismeri, aki folyton kínozza a kicsi pónit. S Vincent észreveszi az iskola kapujában a nagy, tizenegy éves barátja kutyáját, Finette-et, s vár. És Vincent elhívja osztálytársait is, hogy segítsenek Pascalnak. Egy napon, épp amikor Pascal is ott van Poly mellett (mert úgy hívják a pónit), Poly kiszabadul, Pascal utána ered. Poly az erdőbe megy, ahol jó rejtekhelyet találnak. Ám Brancalou tudomást szerez róla, hogy a póni megszökött, ezért két bohócát, Bezzeget és Madzagot elküldi, hogy keressék meg Polyt, mert még aznap indul a cirkusz a másik kis faluba, Doudan-ba...
Erich Kästner: Emil és a detektívek
Egy izgalmas, de vicces krimin nevethetünk, ha elolvassuk ennek a híres írónak az egyik leghíresebb művét, amelyben Emil, a rossz lelkiismeretű iskolaelső fiú elmegy Berlinbe, vonattal. Azért, hogy odaadja a borítékot, ami a zsebében lapul. Ez eddig még rendben van, de ha elolvasod a könyvet, megtudhatod, hogy ezután mi nem lesz rendben. (Az, hogy észreveszi Grundeis-t, aki csokoládét osztogat, s igen átlátszó, hamis történeteket mesél Berlinről. Aztán elalszik a vonaton...)
Erich Kästner: Emil és a három iker
Emil levelet kap a Professzortól, hogy dédnagynénjétől örökölt egy házat a Keleti-tenger partján. Meghívja a fiúkat egy kis üdülésre. Emil is eleget tesz a meghívásnak, s levonatozik oda. Társai csak Berlinben szállnak fel. Most pénzelvesztés nélkül ússza meg az utazást.
A Professzor örökölt háza előtt liget, s a közelben erdő is található. A látszólag átlagosnak induló nyaralási történet, nem olyan izgalmas: még izgalmasabb, mint a detektívekről szóló könyv. Bár sok a közös bennük (példa erre a főhadiszállás, humor, nyomozás, felfedezés) Jeschke törzsőrmester ugyanúgy szerepel ebben is. Viszont pálmafás szigettel és szuperartistával ugye még nem találkoztatok? Hogy hallhass róluk, el kell olvasnod a remek humorú szerző, Erich Kästner Emil és a három iker című könyvét is!
Jóhegyi Laci ezeket kölcsönözte a könyvtárból (többek között):
James Gourier: Európai fák
Michael Ende: A végtelen történet
Darvasi László: Trapiti
Böszörményi Gyula: Gergő és a bűbájketrec
Michael Ende: Momo
Nógrádi Gábor: Pete Pite
Dóri ajánlata a következő volt:
Darren Shan: Rémségek Cirkusza
Ez egy vámpírokról szóló könyv. Darren Shan elmegy egyik barátjával a Rémségek Cirkuszába, ami nem egy olyan cirkusz, ahol bohócok mulattatják a nézőket...
Ez egy igazi rémségekkel teli cirkusz. A főszereplő barátja ráadásul fölismeri az egyik rémséget.
Egy szívszorongatón félelmetes könyvben lehet részetek, ha elolvassátok a Rémségek Cirkuszát.
További folytatások: A vámpír inasa, A vérszipoly, A vámpírok hegye, A halál próbái.. Vámpír könyvek - Móra Kiadó
Dóri is nagyon sokat olvasott:
Roald Dahl: Matilda
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Fésüs Éva: Palacsintás király
Roald Dahl: Danny, a szupersrác
Erich Kästner: Emil és a három iker
Erich Kästner: Május 35
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Roald Dahl: Karcsi és a nagy üveglift
Sári nem pályázott fülszöveggel, de őt is sokszor láttam a könyvtárban. Olvasmányai között voltak:
Roald Dahl: Karcsi és a csokigyár
Debreczy Zsolt: Fák, bokrok
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Filla István: Régen volt, hogy is volt
A többi szereplővel legközelebb találkozhattok itt, a blogon.
2017. október 23., hétfő
Wéber Anikó: Az osztály vesztese
Gyereknek lenni rossz. Azt is mondhatnám, nagyon rossz. Rossz otthon, de még rosszabb az iskolában, ahol mindenki másokon, a nála gyengébbeken akarja levezetni az otthon kapott testi-lelki füleseket. Egy gyerektől nehezen is várható el, hogy udvarias, kedves, segítőkész legyen a többiekkel, ha vele éppen azok, akiket szeret, akiktől a legjobban függ, nem udvariasak, nem kedvesek, nem segítőkészek. Ez az alaphelyzet Az osztály vesztese c. könyvben és látható, hogy az életben is.
Wéber Anikó ügyesen megoldotta, hogy bár az elején pontosan leírja a legfőbb botrányt kiváltó, megbélyegző, Facebookra felkerülő fotó megszületését, mégsem tudunk semmit sem az elkövető, sem az áldozat személyéről.
Nyomozás közben sorban végigveszi néhány gyerek történetét. Van köztük, aki éhezik, van, akinek válnak a szülei. Van, akit mindkét szülője elhagyott, van akit otthon állandóan ledominálnak, mint egy rossz kutyát. Van az, akinek folyton költöznie kell, és van, aki annyira félénk, hogy emiatt könnyű vele elbánni. Közös bennük, hogy valódi segítséget egyikük sem kap a felnőttektől.
Kinek szól a könyv? Azt gondolom, 4-6. osztályos gyerekeknek. De hogy mit értenek belőle, ha nem beszélgetünk róla és ezzel kapcsolatban a bennük élő gondokról, nem tudom. Úgyhogy nekünk, felnőtteknek is szól. Csak bár ne lennék annyira vén, hogy utána kellett néznem, mi az a minion... (amúgy minyonként volt ismeretes a magyar mozikban).
Kiknek ajánlom:
Életkor: 10-12 éves
Nem: fiúk-lányok: mindannyian szereplők és érintettek vagytok
Könyvtári példány:
Van egy, hoztam ajándékba.
Fülszöveg:
Miért válik valaki áldozattá? És miért kezd egy diák egy másikat piszkálni? Az osztály vesztese hihetetlen fordulatosan, ugyanakkor könnyfakasztó érzékenységgel mesél gyerekeknek és felnőtteknek az iskolai bántalmazásról úgy, hogy az osztály minden tagját megismerjük szépen lassan. Mindenkinek vannak titkai, féltett gyengeségei és a terembe belépve mindenki kap egy szerepet, amiben hol kényelmesen, hol kényelmetlenül tengetheti az iskolában töltött időt. De muszáj ilyen szigorúnak lennie a szocializációnak? Wéber Anikó napközis tanárként rengeteget tanult a gyerekekről és a gyerekektől. Most pedig egy feszültséggel és kérdésekkel teli regényben mesél a gyerekeknek arról, mi az a bántalmazás, hogy a kötet végére érve minden diák egy kicsit másképp majd az osztálytársaira... Minden iskolában a polcon a helye a könyvnek!
Idézetek:
"- Te félsz! - röhögött egy ismerős hang a háta mögött. Megpördült a tengelye körül. A sötétben egy osztálytársa állt vele szemben. Szeretett volna visszaszólni, de mielőtt még válaszolhatott volna, meglökték. Nekiesett a táblának. Megszédült, de így is próbált visszaütni. Az ellenfele azonban sokkal felkészültebb és erősebb volt nála, és nem várta meg, amíg felegyenesedik, hanem hasba vágta. Most már a feje és a gyomra is fájt. Pár pillanatig levegő után kapkodott, aztán arra eszmélt, hogy megragadják és hátrarántják a karját. Megkötözték. Pont, mint a filmekben. Csak itt nem kötéllel, hanem egyszerű cipőfűzővel."
"Eleinte voltak barátai. Alsóban. Petivel együtt jártak úszni. Balázs mellette ült a padban. Aztán hirtelen minden elromlott. Egy napon azt vette észre, hogy a háta mögött rajta röhögnek. Nem engedték, hogy elmenjen velük moziba, mert krimit néztek, és ő attól biztosan félne. Nem hívták meg Balázs játszóházas-bowlingos születésnapjára, mert unalmasnak tartották őt."
"- Én nem hazudok - kapta fel a vizet Lili. - Nem szoktam hazudni! Ti is tudjátok!
Körbenézett, de mindenki arcán kétkedő vagy egyenesen ellenséges grimaszt látott. Még Zita is csak hallgatott. Adri is.
- Hát... egyszer azt mondtad, hogy neked a világ összes DVD-je megvan - jegyezte meg Viki.
- De az még másodikban volt. Kicsi voltam... - védekezett Lili.
- Azt is mondtad, hogy egy nagy kertes házban éltek, és van egy saját lovad, aztán a húgod elárulta, hogy nincs is. A nagymamádnál laktok egy sima lakásban! - mondta most Adri."
Gyereknek lenni rossz. Azt is mondhatnám, nagyon rossz. Rossz otthon, de még rosszabb az iskolában, ahol mindenki másokon, a nála gyengébbeken akarja levezetni az otthon kapott testi-lelki füleseket. Egy gyerektől nehezen is várható el, hogy udvarias, kedves, segítőkész legyen a többiekkel, ha vele éppen azok, akiket szeret, akiktől a legjobban függ, nem udvariasak, nem kedvesek, nem segítőkészek. Ez az alaphelyzet Az osztály vesztese c. könyvben és látható, hogy az életben is.Wéber Anikó ügyesen megoldotta, hogy bár az elején pontosan leírja a legfőbb botrányt kiváltó, megbélyegző, Facebookra felkerülő fotó megszületését, mégsem tudunk semmit sem az elkövető, sem az áldozat személyéről.
Nyomozás közben sorban végigveszi néhány gyerek történetét. Van köztük, aki éhezik, van, akinek válnak a szülei. Van, akit mindkét szülője elhagyott, van akit otthon állandóan ledominálnak, mint egy rossz kutyát. Van az, akinek folyton költöznie kell, és van, aki annyira félénk, hogy emiatt könnyű vele elbánni. Közös bennük, hogy valódi segítséget egyikük sem kap a felnőttektől.
Kinek szól a könyv? Azt gondolom, 4-6. osztályos gyerekeknek. De hogy mit értenek belőle, ha nem beszélgetünk róla és ezzel kapcsolatban a bennük élő gondokról, nem tudom. Úgyhogy nekünk, felnőtteknek is szól. Csak bár ne lennék annyira vén, hogy utána kellett néznem, mi az a minion... (amúgy minyonként volt ismeretes a magyar mozikban).
Kiknek ajánlom:
Életkor: 10-12 éves
Nem: fiúk-lányok: mindannyian szereplők és érintettek vagytok
Könyvtári példány:
Van egy, hoztam ajándékba.
Fülszöveg:
Miért válik valaki áldozattá? És miért kezd egy diák egy másikat piszkálni? Az osztály vesztese hihetetlen fordulatosan, ugyanakkor könnyfakasztó érzékenységgel mesél gyerekeknek és felnőtteknek az iskolai bántalmazásról úgy, hogy az osztály minden tagját megismerjük szépen lassan. Mindenkinek vannak titkai, féltett gyengeségei és a terembe belépve mindenki kap egy szerepet, amiben hol kényelmesen, hol kényelmetlenül tengetheti az iskolában töltött időt. De muszáj ilyen szigorúnak lennie a szocializációnak? Wéber Anikó napközis tanárként rengeteget tanult a gyerekekről és a gyerekektől. Most pedig egy feszültséggel és kérdésekkel teli regényben mesél a gyerekeknek arról, mi az a bántalmazás, hogy a kötet végére érve minden diák egy kicsit másképp majd az osztálytársaira... Minden iskolában a polcon a helye a könyvnek!
Idézetek:
"- Te félsz! - röhögött egy ismerős hang a háta mögött. Megpördült a tengelye körül. A sötétben egy osztálytársa állt vele szemben. Szeretett volna visszaszólni, de mielőtt még válaszolhatott volna, meglökték. Nekiesett a táblának. Megszédült, de így is próbált visszaütni. Az ellenfele azonban sokkal felkészültebb és erősebb volt nála, és nem várta meg, amíg felegyenesedik, hanem hasba vágta. Most már a feje és a gyomra is fájt. Pár pillanatig levegő után kapkodott, aztán arra eszmélt, hogy megragadják és hátrarántják a karját. Megkötözték. Pont, mint a filmekben. Csak itt nem kötéllel, hanem egyszerű cipőfűzővel."
"Eleinte voltak barátai. Alsóban. Petivel együtt jártak úszni. Balázs mellette ült a padban. Aztán hirtelen minden elromlott. Egy napon azt vette észre, hogy a háta mögött rajta röhögnek. Nem engedték, hogy elmenjen velük moziba, mert krimit néztek, és ő attól biztosan félne. Nem hívták meg Balázs játszóházas-bowlingos születésnapjára, mert unalmasnak tartották őt."
"- Én nem hazudok - kapta fel a vizet Lili. - Nem szoktam hazudni! Ti is tudjátok!
Körbenézett, de mindenki arcán kétkedő vagy egyenesen ellenséges grimaszt látott. Még Zita is csak hallgatott. Adri is.
- Hát... egyszer azt mondtad, hogy neked a világ összes DVD-je megvan - jegyezte meg Viki.
- De az még másodikban volt. Kicsi voltam... - védekezett Lili.
- Azt is mondtad, hogy egy nagy kertes házban éltek, és van egy saját lovad, aztán a húgod elárulta, hogy nincs is. A nagymamádnál laktok egy sima lakásban! - mondta most Adri."
Az iskolai ünnepélyen elhangzott két tavalyi nyolcadikosunk alkotása. Szeretném itt megörökíteni, csodálatos művek.
H. M. (volt 8.c): Az '56-os napló
Október 22., hétfő
Mint minden nap, ma is reggel hatkor indultam Lőrinczről a Kelenföldi gyárba, ahol gépészi munkát végzek. A mai nap az egyik munkatársam mondta, hogy a fia, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen tanul, belépett egy társaságba, ahol a budapesti ifjak követeléseit 12 pontban fogalmazták meg. Mondta, hogy holnapra tüntetést szerveznek a lengyel munkásfelkelés emlékére. Eléggé izgatott lettem, érdekeltek az elhangzottak. Késő délután, amikor mentem hazafelé az Üllői úton, a villamoson is éreztem az izgatott hangulatot. Este rántotta volt a vacsora.
Október 23., kedd
Ma van a szülinapom. Munkába menet láttam már a gyülekező csoportokat. Tudtam, hogy az igazi tömeg csak délután lesz. Izgatottan mentem munkába. A gyárban mindenki a tüntetésről, politikáról beszélt. Délben az egész gyár elénekelte a Himnuszt, a levegő pedig várakozással telt meg. Ma hamarabb engedtek el minket. Amint kijutottunk, gyerekek módjára rohantunk a Sztálin szoborhoz. Szerencsére időben értünk oda, egy diák éppen felolvasta a követeléseket, s elkezdték teherautókkal ledönteni a hatalmas monstrumot. Nem sikerült. Ekkor az egyik munkatársam elszaladt az egyik közeli épületbe, s kerített néhány lángvágót. A remény újra feléledt a már csüggedő tömegben. A lángvágókkal hamar ledöntötték, s a teherkocsikkal elvontatták a szobrot. A téren a szoborból csak egy pár csizma maradt. Ma később értem haza, s otthon beszámoltak arról, hogy mit hallottak a rádióban, miszerint délben Gerő betiltotta a tüntetést, majd kettőkor engedélyezte. Ezután én is beszámoltam az átéltekről. Nagyon finom tortát kaptam.
Október 24., szerda
Reggel az Üllői úton minden házon láttam a forradalom jelképét: a lyukas zászlót. A gyárban a tegnapinál is izgatottabb volt a hangulat. 10 óra körül a lelkesedés alábbhagyott, mert meghallottuk a szovjet tankok lövéseit. Az összes munkásnak volt családja, s most mindenki nagyon féltette a családját, nehogy valamilyen bajuk essen. A levegő megfagyott körülöttünk. A lövések egy idő után elültek. Egy kicsit oldódott a hangulat. Valaki előkeresett egy régi rádiót a raktárból, s nekem adta, hogy leheljek bele egy kis életet. Az ebédszünetben is dolgoztunk. Nem az előírtakat csináltuk, hanem mindenki a rádió kihangosításán dolgozott. Szerencsére értettünk a dolgunkhoz, s tíz perc alatt végeztünk. A délutáni munkaidő alatt egész végig ment a rádió. Tudomást szereztünk arról, hogy Gerő kérte az orosz segítséget és hogy több helyen ellenállási csoportok jöttek létre. A munka után mindenki sietett haza a családjához. Szerencsére nálunk minden rendben volt. Amikor hazaértem, a nejem elmesélte, hogy egy tank tévedt az utcába, s az unokahúgomék azt tervezték, hogy elijesztik a szovjet tankokat úgy, hogy a feleségem húga rájuk kiabál a nagy hangjával, de amikor kilépett a pincéből, az egyik tank éppen a házunk előtt lőtt egyet. A terv füstbe ment. Este a rádión bejelentették a tankok távozását.
Október 25., csütörtök
Reggel a villamosról láttam több csoportot, amint embereket szerveznek be, hogy minél nagyobb tömeg menjen délelőtt a Kossuth térre. Én nem csatlakoztam hozzájuk, mert éreztem, hogy csapda. Amikor megpillantottam a gyárat, láttam, hogy lelőtték róla a vörös csillagot. Ez jó előjelnek számított. Amikor beléptem az ajtón, láttam, hogy ma délelőtt nem lesz munka. A munkaasztalokat arrébb tolták, középre egy körbe pedig székeket raktak. A kör közepén egy piknik asztal volt, rajta sok étel, ital, iratok. A jelek szerint a volt főnököm azt mondta, hogyha mindenki bent lesz, akkor majd felvilágosít minket. Fél nyolcra már mindenki ott volt. A főnököm egy rövid beszédet mondott, aminek a lényege az volt, hogy a statáriumra válaszként általános sztrájk kezdődött, a gyárakban szabadon választott munkástanács vette át az irányítást. Nekem is felajánlották, hogy csatlakozzak, de én visszautasítottam, inkább csak tanácsadó lettem. A délutáni munkaidő újra rendesen ment tovább. A munka után a tanács vezetőjétől szabadnapokat kértem, mert rossz előérzetem volt, ezt persze nem említettem neki. Egy hét szünetet kaptam. Hazafelé bevásároltam élelmiszerekből, biztos ami biztos. Otthon kitakarítottam a pincét, hátha le kéne majd mennünk egy hosszabb időre. Ma rántottát ettünk.
Október 28., vasárnap
Máig nem történt semmi, a kertben dolgoztam, pihentem. A focicsapatommal is edzettem, ez jó kikapcsolódás volt. A rádiót minden nap hallgattuk. Ma például Nagy Imre az eseményeket demokratikus forradalomnak minősítette, bejelentette a tűzszünetet. Tárgyalásokat kezdett a szovjetekkel a tankok kivonásáról, feloszlatták az ÁVH-t. Visszaállították a többpártrendszert. Az MSZMP vezetője Kádár János lett. A hírektől kicsit megnyugodtunk. Egyelőre nem kellett használni a menedékünket.
November 2., péntek
Mára végetértek a sztrájkok, megkezdődött Budapest rendbehozása. A gyárnak nem lett semmi baja a szabadságom alatt. A munkaidő alatt megtudtam, hogy mi történt addig, amíg távol voltam. Itt is sztrájk kezdődött, a munkatársaim pedig három napig nem dolgoztak, egész végig itt voltak bent. A rádió tönkrement, s csak én tudtam megjavítani. Azonnal hozzákezdtem, s gyorsan végeztem is vele. A rádióból megtudtuk, hogy Nagy Imre bejelentette az ország függetlenségét és semlegességét. A szovjet csapatok nem hagyták el az országot, hanem még több jött. Ezt a hírt az egyik munkatársam mondta, aki szintén szabadságon volt, csak ő vidéken. Látta, amikor jöttek a páncélosok. Ettől a hírtől mindenki megrémült, ismét fagyott lett a levegő. Amint lehetett, siettem haza. Vittem a híreket.
November 3., szombat
Ma még nyomottabb volt a hangulat a gyárban. Senki sem viccelődött. Délben megtudtuk, hogy magyar-szovjet tárgyalások kezdődtek Maléter Pál, honvédelmi miniszter vezetésével. Gondoltam, hogy ez csak formaiság, nem lesz túl jó eredménye. Ma is siettem haza.
November 4., vasárnap
Ma reggel nagyon rossz előérzetem támadt. Eggyel korábbi villamossal mentem dolgozni. Kevesen utaztunk ezzel a járattal. Az egyik megállónál láttam, hogy tankok közelednek. Azonnal szóltam mindenkinek, a villamos megállt, néhányan segítségért siettek. Én elkezdtem az első barikádok építésének a vezetését. Gyorsan haladtunk, sajnos a szovjetek is rendületlenül közeledtek. Ötven méterrel a barikád után egy sín szelte át az utat. Egy közeli raktárból egy régi, tönkrement vagont vontattunk ki, hogy azzal lassítsuk a tankokat. Ugyanabból a raktárból előkerült néhány sín, egy lángvágó és egy hegesztő. Azonnal nekiláttam tankcsapdákat csinálni. Miután végeztem, mellékutcákban mentem haza. Hallottam, ahogy a tankok elkezdtek lőni. Reméltem, hogy kitart a barikádom. Gyorsabban hazaértem, mint gondoltam. Mindenkit levittem a pincébe, ahova a napokban sok élelmet is felhalmoztam. Az elkövetkező három napban nem jöttünk ki onnét. A kertünkbe csak egy töltény esett a szomszéd ház faláról, vagy ami megmaradt belőle. Ismét szerencsések voltunk. Remélem a jövőben is ilyen szerencsénk lesz.
(igaz történet alapján)
J. B. (volt 8.c): Ötvenhatos harangzúgás
Egy harang zúgni kezdett
Lágyan, tompán, csendesen,
A magyar nép múltja szép volt,
tiszta, bűntelen.
Régen, nagyon régen
E harang hangja messze szállt,
Erős nemzet volt a magyar,
legyőzött császárt és királyt.
Erősen zúgott, de máma halk.
Nem azért halk a harangunk,
Mert csend és béke áll mögötte,
Nem!
Volt olyan, hogy mozsárágyút
Öntöttek belőle!
Azóta sok nagyharangok
Jöttek sorba ellenségként,
Lenézték a kisharangot,
Félreálltak, s kinevették.
Ezerkilencszázötvenhatban
Ez a harang nagyot dörrent,
A népnek elege volt,
S zúgva kiáltott: Ne többet!
Ezt meghallva hosszú, sötét
Árnyak jöttek folyva,
Összetörték a harangunk
S hogyan jöttek, el is mentek
Titkon, lopva.
Ezért csöndes a harangunk,
Személy hangja nem jut messze,
Más országok harangjai
Zúgnak közel, mindenmerre.
Nem is hallik már harangnak,
De büszkén tartja magát,
Szomorúan hallgatja hát a
Távoliak szavát.
Egy ideig csönd,
De a toronyba fönt
Megkondul majd újra a harang.
Egy harang zúgni kezdett
Lágyan, tompán, csendesen,
A magyar nép múltja szép volt,
tiszta, bűntelen.
Régen, nagyon régen
E harang hangja messze szállt,
Erős nemzet volt a magyar,
legyőzött császárt és királyt.
Erősen zúgott, de máma halk.
Nem azért halk a harangunk,
Mert csend és béke áll mögötte,
Nem!
Volt olyan, hogy mozsárágyút
Öntöttek belőle!
Azóta sok nagyharangok
Jöttek sorba ellenségként,
Lenézték a kisharangot,
Félreálltak, s kinevették.
Ezerkilencszázötvenhatban
Ez a harang nagyot dörrent,
A népnek elege volt,
S zúgva kiáltott: Ne többet!
Ezt meghallva hosszú, sötét
Árnyak jöttek folyva,
Összetörték a harangunk
S hogyan jöttek, el is mentek
Titkon, lopva.
Ezért csöndes a harangunk,
Személy hangja nem jut messze,
Más országok harangjai
Zúgnak közel, mindenmerre.
Nem is hallik már harangnak,
De büszkén tartja magát,
Szomorúan hallgatja hát a
Távoliak szavát.
Egy ideig csönd,
De a toronyba fönt
Megkondul majd újra a harang.
H. M. (volt 8.c): Az '56-os napló
Október 22., hétfő
Mint minden nap, ma is reggel hatkor indultam Lőrinczről a Kelenföldi gyárba, ahol gépészi munkát végzek. A mai nap az egyik munkatársam mondta, hogy a fia, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen tanul, belépett egy társaságba, ahol a budapesti ifjak követeléseit 12 pontban fogalmazták meg. Mondta, hogy holnapra tüntetést szerveznek a lengyel munkásfelkelés emlékére. Eléggé izgatott lettem, érdekeltek az elhangzottak. Késő délután, amikor mentem hazafelé az Üllői úton, a villamoson is éreztem az izgatott hangulatot. Este rántotta volt a vacsora.
Október 23., kedd
Ma van a szülinapom. Munkába menet láttam már a gyülekező csoportokat. Tudtam, hogy az igazi tömeg csak délután lesz. Izgatottan mentem munkába. A gyárban mindenki a tüntetésről, politikáról beszélt. Délben az egész gyár elénekelte a Himnuszt, a levegő pedig várakozással telt meg. Ma hamarabb engedtek el minket. Amint kijutottunk, gyerekek módjára rohantunk a Sztálin szoborhoz. Szerencsére időben értünk oda, egy diák éppen felolvasta a követeléseket, s elkezdték teherautókkal ledönteni a hatalmas monstrumot. Nem sikerült. Ekkor az egyik munkatársam elszaladt az egyik közeli épületbe, s kerített néhány lángvágót. A remény újra feléledt a már csüggedő tömegben. A lángvágókkal hamar ledöntötték, s a teherkocsikkal elvontatták a szobrot. A téren a szoborból csak egy pár csizma maradt. Ma később értem haza, s otthon beszámoltak arról, hogy mit hallottak a rádióban, miszerint délben Gerő betiltotta a tüntetést, majd kettőkor engedélyezte. Ezután én is beszámoltam az átéltekről. Nagyon finom tortát kaptam.
Október 24., szerda
Reggel az Üllői úton minden házon láttam a forradalom jelképét: a lyukas zászlót. A gyárban a tegnapinál is izgatottabb volt a hangulat. 10 óra körül a lelkesedés alábbhagyott, mert meghallottuk a szovjet tankok lövéseit. Az összes munkásnak volt családja, s most mindenki nagyon féltette a családját, nehogy valamilyen bajuk essen. A levegő megfagyott körülöttünk. A lövések egy idő után elültek. Egy kicsit oldódott a hangulat. Valaki előkeresett egy régi rádiót a raktárból, s nekem adta, hogy leheljek bele egy kis életet. Az ebédszünetben is dolgoztunk. Nem az előírtakat csináltuk, hanem mindenki a rádió kihangosításán dolgozott. Szerencsére értettünk a dolgunkhoz, s tíz perc alatt végeztünk. A délutáni munkaidő alatt egész végig ment a rádió. Tudomást szereztünk arról, hogy Gerő kérte az orosz segítséget és hogy több helyen ellenállási csoportok jöttek létre. A munka után mindenki sietett haza a családjához. Szerencsére nálunk minden rendben volt. Amikor hazaértem, a nejem elmesélte, hogy egy tank tévedt az utcába, s az unokahúgomék azt tervezték, hogy elijesztik a szovjet tankokat úgy, hogy a feleségem húga rájuk kiabál a nagy hangjával, de amikor kilépett a pincéből, az egyik tank éppen a házunk előtt lőtt egyet. A terv füstbe ment. Este a rádión bejelentették a tankok távozását.
Október 25., csütörtök
Reggel a villamosról láttam több csoportot, amint embereket szerveznek be, hogy minél nagyobb tömeg menjen délelőtt a Kossuth térre. Én nem csatlakoztam hozzájuk, mert éreztem, hogy csapda. Amikor megpillantottam a gyárat, láttam, hogy lelőtték róla a vörös csillagot. Ez jó előjelnek számított. Amikor beléptem az ajtón, láttam, hogy ma délelőtt nem lesz munka. A munkaasztalokat arrébb tolták, középre egy körbe pedig székeket raktak. A kör közepén egy piknik asztal volt, rajta sok étel, ital, iratok. A jelek szerint a volt főnököm azt mondta, hogyha mindenki bent lesz, akkor majd felvilágosít minket. Fél nyolcra már mindenki ott volt. A főnököm egy rövid beszédet mondott, aminek a lényege az volt, hogy a statáriumra válaszként általános sztrájk kezdődött, a gyárakban szabadon választott munkástanács vette át az irányítást. Nekem is felajánlották, hogy csatlakozzak, de én visszautasítottam, inkább csak tanácsadó lettem. A délutáni munkaidő újra rendesen ment tovább. A munka után a tanács vezetőjétől szabadnapokat kértem, mert rossz előérzetem volt, ezt persze nem említettem neki. Egy hét szünetet kaptam. Hazafelé bevásároltam élelmiszerekből, biztos ami biztos. Otthon kitakarítottam a pincét, hátha le kéne majd mennünk egy hosszabb időre. Ma rántottát ettünk.
Október 28., vasárnap
Máig nem történt semmi, a kertben dolgoztam, pihentem. A focicsapatommal is edzettem, ez jó kikapcsolódás volt. A rádiót minden nap hallgattuk. Ma például Nagy Imre az eseményeket demokratikus forradalomnak minősítette, bejelentette a tűzszünetet. Tárgyalásokat kezdett a szovjetekkel a tankok kivonásáról, feloszlatták az ÁVH-t. Visszaállították a többpártrendszert. Az MSZMP vezetője Kádár János lett. A hírektől kicsit megnyugodtunk. Egyelőre nem kellett használni a menedékünket.
November 2., péntek
Mára végetértek a sztrájkok, megkezdődött Budapest rendbehozása. A gyárnak nem lett semmi baja a szabadságom alatt. A munkaidő alatt megtudtam, hogy mi történt addig, amíg távol voltam. Itt is sztrájk kezdődött, a munkatársaim pedig három napig nem dolgoztak, egész végig itt voltak bent. A rádió tönkrement, s csak én tudtam megjavítani. Azonnal hozzákezdtem, s gyorsan végeztem is vele. A rádióból megtudtuk, hogy Nagy Imre bejelentette az ország függetlenségét és semlegességét. A szovjet csapatok nem hagyták el az országot, hanem még több jött. Ezt a hírt az egyik munkatársam mondta, aki szintén szabadságon volt, csak ő vidéken. Látta, amikor jöttek a páncélosok. Ettől a hírtől mindenki megrémült, ismét fagyott lett a levegő. Amint lehetett, siettem haza. Vittem a híreket.
November 3., szombat
Ma még nyomottabb volt a hangulat a gyárban. Senki sem viccelődött. Délben megtudtuk, hogy magyar-szovjet tárgyalások kezdődtek Maléter Pál, honvédelmi miniszter vezetésével. Gondoltam, hogy ez csak formaiság, nem lesz túl jó eredménye. Ma is siettem haza.
November 4., vasárnap
Ma reggel nagyon rossz előérzetem támadt. Eggyel korábbi villamossal mentem dolgozni. Kevesen utaztunk ezzel a járattal. Az egyik megállónál láttam, hogy tankok közelednek. Azonnal szóltam mindenkinek, a villamos megállt, néhányan segítségért siettek. Én elkezdtem az első barikádok építésének a vezetését. Gyorsan haladtunk, sajnos a szovjetek is rendületlenül közeledtek. Ötven méterrel a barikád után egy sín szelte át az utat. Egy közeli raktárból egy régi, tönkrement vagont vontattunk ki, hogy azzal lassítsuk a tankokat. Ugyanabból a raktárból előkerült néhány sín, egy lángvágó és egy hegesztő. Azonnal nekiláttam tankcsapdákat csinálni. Miután végeztem, mellékutcákban mentem haza. Hallottam, ahogy a tankok elkezdtek lőni. Reméltem, hogy kitart a barikádom. Gyorsabban hazaértem, mint gondoltam. Mindenkit levittem a pincébe, ahova a napokban sok élelmet is felhalmoztam. Az elkövetkező három napban nem jöttünk ki onnét. A kertünkbe csak egy töltény esett a szomszéd ház faláról, vagy ami megmaradt belőle. Ismét szerencsések voltunk. Remélem a jövőben is ilyen szerencsénk lesz.
(igaz történet alapján)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)





































