Barátság

Kedves magyartanár kolléganőm keresett olyan könyveket, amelyekben a barátság fontos szerephez jut.
Sok egyéb mellett húsz kölcsönözhető könyv címét ajánlom a ti figyelmetekbe is.
Én ebben a sorrendben olvasnám, de persze mindenki maga választja meg a neki megfelelő sorrendet.
Kellemes böngészést!

 
 Janikovszky Éva: Málnaszörp és szalmaszál
Csukás István: Nyár a szigeten
Astrid Lindgren: Kalle nyomozni kezd (és a két folytatását is megtaláljátok)
Erich Kästner: Emil és a detektívek
Annie M. G. Schmidt: Macskák társasága

Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány
Bosnyák Viktória: Klott Gatya, ne fárassz (és persze a harmadik kötet is, az Analfa visszatér)

Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (a Huckleberry Finnt is olvashatjátok utána)

J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve (meg a többi kötet)

Gimesi Dóra - Jeli Viktória - Tasnádi István: Időfutár (a teljes sorozat megvan)

Kertész Erzsi: Panthera (egyelőre csak az első és a harmadik kötet van meg)
Nemere István: A fantasztikus nagynéni
Nemere István: A várúr fia (a többi rész sajnos nincs meg)
Jacqueline Wilson: Tracy Baker története (minden rész olvasható)
Jacqueline Wilson: Komisz lányok

Jeanette Winterson: Gubancrom
Rick Riordan: A villámtolvaj (minden létező folytatásával)
Vanna Cercená: Tükörnapló
Szabó Tibor Benjamin: EPIC: az első küldetés (bár megjelenne a folytatás...)
Szabó Magda: Abigél

Nyári olvasmányok - 6.c

Timothée de Fombelle: Ábrándok könyvtára
H. E. 6.c

Viktória kalandos életre vágyott, hogy minden nap történjen valami izgalmas. Egy napon hazafelé indult a könyvtárból és történt egy furcsa dolog.
Az apját látta, de szokatlanul másképp. Cowboyjelmezben hajtott fel a kocsival a murvás garázskijáróra, pedig egy tárgyalásról kellett volna hazaérkeznie, öltönyben. Aznap este az apukája semmit nem mondott, úgy tett, mintha tényleg értekezleten lett volna.
Viktória egyre szomorúbb lett, nem értette, miért titkolózik a papája. Fejében kavarogtak a gondolatok, vajon mi történhetett valójában?
Egyik este apja hazaugrott valamiért és Viktória kihasználta az alkalmat. Barátjával, Zsozsóval eltűntek a csomagtartóban egy pillanat alatt.
Vajon mit derítettek ki?

Kísérletezzünk!

Ha már a méltatlanul keveset használt ismeretterjesztő köteteknél tartok, itt egy másik sorozat. Nagyszerű ötletekkel és könnyen kivitelezhető, otthon is kipróbálható kísérletekkel vannak tele, keressétek bátran! Szintén idei szerzeményeink.

Ulrike Berger: A kémia titkai

Ulrike Berger: Mágnesség és elektromosság

Ulrike Berger: Az erő hatásai

Sonja Floto-Stammen: Kísérletek konyhai alapanyagokkal

Zsíros László Róbert: A levegő ereje








Zsíros László Róbert: Vizes kísérletek

És végül egy, ami nem ebbe a sorozatba tartozik, de hasonló témakör:

Stefan Sekowski: Kísérletezzünk otthon! : A látványos kémia

Rejtvényes barangoló

Ebben a tanévben kaptunk néhány nagyszerű ajándékot. Itt van például a Rejtvényes barangoló sorozat.
Ám olyan vékony kis füzetkék, hogy sehogy sem sikerül a kezetekbe ugraniuk.

Úgyhogy ajánlom szeretettel a meglévő köteteket:

Matthias Raden: Vadállatok

Sandra Schönbein: Az emberi test

Sibylle Faber: Találmányok

Matthias Raden: Járművek

Matthias Raden: Földünk

Matthias Raden: Őstörténet

Matthias Raden: Ókor

Dieter Ott: Az ördöngös Caprioli

Tegnap megígértem, hogy fiúknak is ajánlok könyvet. Íme.
Először is: a Delfin könyvek sorozatban sosem csalódtam. Izgalmas, érdekes, olvasmányos, jól haladós, mulatságos, fantasztikus, elképesztő, (stb.) könyvek jelentek meg a sorozatban egymás után. Nem ragaszkodtak egy témakörhöz, vagy egy adott nyelvi kultúrkörhöz. Volt ott angol, német, orosz, magyar, olasz, (stb.) könyvekből fordított utazási, fantasztikus, felfedezős, humoros, hajós, indiános, kalandos, (stb.) regény. Közös tulajdonságuk a kis helyes méret és a letehetetlenség volt.

Az ördöngös Caprioli (és folytatása, a Caprioli újabb kalandjai) német szerző műve.
Volt valaha is hazudós mese a világirodalomban? Volt hát, egy fél könyvtárat megtöltene. Már a régi görögök is...
Dieter Ott nem talált ki újat, de valami olyan képtelenül mulatságos és mulatságosan képtelen kalandsorozaton keresztül vezeti főhősét és legénységét, amin egyszerre áll el az ember szeme-szája, és fogja az oldalát a nevetéstől.
Szerencsés író az, aki úgy tud hazudni mesélni, hogy az olvasó a legutolsó lehetetlen ötletén is kezét-lábát töri az igyekezettől, hogy elhiggye. Ennek az írónak mindent szívesen elhiszünk. Nem képtelenség Caprioli gróf, a klasszikusan hidegvérű, minden helyzetben tökéletesen higgadt úriember, valamint Fantom, a csodafregatt, és csodaágyúi (hát még a csodaágyútöltelékek) történetei. A szereplők egytől-egyig szeretnivalók, Habakuk, a szerecsen szolga mellett Bilg hajósinas és Larissa, a Fantom  utasa sok kalandon keresztül segítik a grófot.

Előre, vitorlát bonts! Sajtcsatára (és olvasásra) fel!

Kiknek ajánlom:

Életkor: 10-14 év
Nem: fiúk: nagyon!!!!
lányok: ti sem haltok bele egy kis csetepatéba :)

Az iskolai példány:

Bp., Móra, 1970

Fülszöveg:

Nagy divatja van ma a fantasztikus regényeknek, de kevesen gondolnak arra, hogy a műfaj nem most született. Apuleius Aranyszamár, Münchhausen kalandjai, no meg a mi Háry Jánosunk története is – mind-mind fantasztikus történet. A mai német ifjúsági irodalomban Dieter Ott elevenítette fel e régi hagyományokat, s tudományos fantasztikum helyett fantasztikus történelmi kalandregényt írt, amely sziporkázó ötleteivel, izgalmas titokzatosságával és meghökkentő, kacagtató humorával óriási sikert aratott. A szerző nem riad vissza a leggroteszkebb ötletektől sem: hőse cápaháton lovagol, és nemcsak a tengeri sárkányt tréfálja meg, hanem Satan Diabolit, a pokolbeli kegyelmes urat is. A regény méltán nyerte el hazájában a legjobb gyermekkönyvek díját.

Idézetek:

"- Gróf úr, ön már régebben megígérte, hogy elmeséli egyszer, hogyan hajított puszta kézzel egy puskagolyót egy sor kacsa után, és terítette le vele valamennyit. Ez a történet hiányzik még a gyűjteményemből, mert én akkor éppen gyöngélkedtem, és nem tudtam önt elkísérni.
- Igen, igen! Mesélje el! Mesélje el! - hajtogatta tüstént kórusban az egész társaság.
- Na jó, mivel ma egészen különös esténk van, és mert csak egészen rövid történetről van szó, hajlandó vagyok elmondani, mi is történt akkor valójában - egyezett bele Caprioli.
Jókedvűen belefogott.
[...]
- Látom a szemedből, hogy a bizonyítékok ellenére sem hiszel nekem - fordult a lányhoz. - Tessék, itt van annak a kócsagnak a bóbitája! Az emlékezetes vadászat óta magammal hordozom a poggyászomban, hogy alkalomadtán rendkívüli örömet szerezhessek vele egy hölgynek. Tessék, Larissa, gyönyörködj benne!
A szép lány remegő ujjakkal nyúlt a tollak után. Szeme ragyogott a boldogságtól.
- Köszönöm, Cyps bácsi... Én hiszek neked... Majdnem mindent elhiszek..."


"Larissa tízszer gyorsabban vívott a tőrével, mint a tengeri rabló a kardjával. A viadal nézőinek általános megrökönyödésére ronggyá szabdalta a legény buggyos ingét, de meg nem sebesítette. Alig néhány csapásra volt csak szükség, hogy a szablyát távol tartsa magától, a többiek máris akkorákat vágtak a fickó kezére, lábára és mellére, hogy vinnyogott kínjában, akár a kölyökkutya, ha elnáspángolják. Mielőtt Caprioli odaugorhatott volna, a lány a hátsó árbocig kergette a kalózt s ott feléje bökött. Tőre alulról felfelé átszúrta a briganti kontyát, és odaszegezte az árbochoz. Aztán elengedte a hosszú tőrt, hogy az le s föl billegve himbálódzott a tengeri zsivány orra előtt.
A nyavalyás abban a hiszemben leledzett, hogy már meg is halt, és elejtette a karját meg a szurokkoszorút.
Amire még szükség volt, azt Habakuk néhány kézmozdulattal elintézte. Caprioli tisztelegve hajtotta meg a kardját keresztlánya előtt.
- Lám, lám, manapság még a vívás magasiskoláját is kijárják az ifjú hölgyek a párizsi lányintézetekben! Kellemes meglepetés! - mondta nevetve.
- Ezt nem az intézetben oktatták, Cyps bácsi. Vívásra meg más férfimesterségekre apám taníttatott. Hímezni persze nem tanultam meg - vallotta be."


" A kalózok ismét sortüzet nyitottak, de az erősen háborgó tenger miatt a golyók megint csak nem találtak célba; magas szökőkutakat fakasztva hullottak vízbe a Fantom két oldala mellett.
Akkora csattanással, mintha az égbolt repedne ketté, most egy egész nyaláb villám vágott a tengerbe.
Caprioli mögött vakító láng villant fel.
Félreugrott, és észrevette, hogy egy kisebb villám lemerészkedett egészen az árboc aljáig, és ott elakadt. Vadul rángatózott és tekergőzött ide-oda, de nem tudott szabadulni.
Caprioli bemártotta vastag lovaglókesztyűjét a fedélzeten készenlétbe helyezett vizesvödrök egyikébe, gyors mozdulattal megragadta a villám farkát, és kirántotta a már parázsló farúdból.
A tűzsugár pillanatokig dermedten vesztegelt Caprioli markában, aztán kétségbeesett menekülési kísérlettel, tündöklő szikrazuhatagként a magasba szökött. Caprioli azonban biztosan fogta."

Révay József: Aranygyűrű

A lehető legklasszikusabb romantikus lányregény a pöttyös könyvek sorozatból.
Ha azt mondom, lányregény, vegyétek komolyan ezt a kissé régies kifejezést. Nem csajos könyv. Nem szerepel benne a pompomlányok gonosz vezére, a főhősnő nem egy szerencsétlen kis lúzer, aki csak akkor kap kissé életre, ha kiderül, hogy a "leggyönyörűbb fiú" érte rajong. (Hogy miért tartom nagyon károsnak az efféle könyvek afféle üzenetét, miszerint jó, ha egy lány önbizalmat csak fiúktól kaphat, már ha egyáltalán, arról majd máskor részletesebben.)

Jelen hősnőnk szerencsére ízig-vérig modern, talpraesett lány, az ókori Róma kormányzójának gyermeke.
Akkoriban nem sokat számított, mit szeretne a gyermek, vagy a feleség, a ház urának szava döntött minden kérdésben. Polla szerető családban nő fel, szülei-dajkái kényeztetik, akaratosságát nem törik le - amikor szeretnék, már késő. Barátnőt is, kedvest is maga választ, tudja, kiket szeret és kiket nem, ezekben sosem bizonytalan (mint mai hősnő-utódai), mellettük tűzön-vízen kitart. Ám az apa, Platorinus nemhiába kormányzója a világ legvirágzóbb államának, nemhiába ő az első ember a császár után. Úgy dönt, hogy egy idegen fiatalembert szemel ki Polla jövendőbelijének, és döntése megmásíthatatlan.

Ismeritek a híres paradoxont: "Mi történik, ha egy megállíthatatlan erő ütközik egy mozdíthatatlan tárggyal?"  Polla és Platorinus akarata is valahogy így feszül egymásnak. Esetükben külső tényezők fognak dönteni, az édesanya, Pomponia szeretete, a rabszolga-barátnő, Vibia segítsége.

De legyőzhetik-e mindannyian legkomolyabb ellenfelüket, a kedves költő, Pudens halálos betegségét?






Kiknek ajánlom:

Életkor: 10-14 évesek
Nem: fiúk: bocs, fiúk, nektek majd holnap ajánlok másik könyvet. :) Bár a történelmi háttér nagyon szép, a győztes császári sereg felvonulása pedig csuda érdekes.
lányok: a világ egyik legkedvesebb szerelmes történetéről beszélünk. :)

A kiadó fülszövege:

Az ókor tudós népszerűsítője ezúttal a 12-16 éves leányok számára varázsolja élővé az antik világot. Egy előkelő családból származó kislány, Platorinus római kormányzó Polla nevű leányának életét, férjhez adásának történetét ismerjük meg ebből az eleven sodrú, érdekes alakokat szerepeltető és színes környezetben játszódó regényből. A felvilágosult, határozott akaratú Polla szembe kerül apjával, aki egy hozományvadász piperkőccel jegyzi el tizennegyedik életévébe lépő – tehát eladósorba jutott – leányát...

Az iskolai példány:

Bp. Móra Kiadó, 1961-es. Ezt ajánlom, mert ebben még benne van néhány gyönyörű római múzeumi fénykép az igazi Polláról és az igazi Platorinus-házaspárról.

Idézetek:

"A Platorinus-palota előtt hosszú asztalok sorakoztak, mellettük, rózsakoszorús fejjel, ott lakmározott a ház valamennyi rabszolgája, még a tanító meg az orvos is. A férfiakat Platorinus maga szolgálta ki, nagyon szívesen és udvariasan, és egyre-másra hordta fel nekik a legfinomabb falatokat és csemegéket.
- No még egy szeletet ebből a libamájból, öreg - biztatta a vén kertészt.
A rabszolgák pedig, fiatalok és öregek egyaránt, két kézzel tömték magukba a finomságokat, amiket bizony évente csak egyszer élvezhettek: éppen ma, a farsang első napján.
Annak az aranykornak az emlékére..."


"Látod azt a kislányt... ott a hadifoglyok utolsó sorában? - kérdezte Polla Veturiától.
- Látom, kis úrnőm. Szép kislány, és milyen szomorú!
- Sajnálom - mondta rá Polla. - Mi lesz ezekkel a foglyokkal? Hová viszik őket?
Pomponia felelt a kérdésre:
- Kivégzik őket, kislányom.
- A nőket is?
- A nőket is. Mert azok is harcoltak ellenünk.
- Harcoltak a nők is? - csodálkozott Polla. - És miért harcoltak?
- A hazájukért és a szabadságukért - felelte rá Veturia.
[...]
Polla habozott egy darabig, de egyszerre csak merész elhatározással fölvetette a fejét, anyja szemébe nézett, és lemutatott a hadifoglyok csoportjára:
- Mama, vedd meg nekem azt a dák leányt!"


"- És te ismered Pollát?
- Egyszer találkoztam vele, a bemutatkozó látogatásomon, aztán még egyszer, Surrentumban, hiszen te is ott voltál..
- Szerelmes vagy bele?
- Ez igazán nem fontos. Fő, hogy az apjával megegyeztem. Egy Platorinus mindig jó, ha az ember minél gyorsabban szeretné elérni a tábornoki rangot. Mért kérded? Te talán szerelmes vagy Pollába?
- Egy milliomos lányba nem lehet szerelmes az ember - legyintett Crispinus -, csak elveszi feleségül."

Kleinheincz Csilla: Ólomerdő

Egész egyszerűen úgy érzem, ritka szerencsés olvasó vagyok. Megtalálnak a könyvek, és jókor találnak meg.
Az Ólomerdő például most, az őszi szünetben ugrott a kezembe és szinte követelte, hogy olvassam. Ha ez akkor történik, amikor a könyv hét éve megjelent, akkor mára óriási lyuk tátongana az oldalamon a kíváncsiságtól, hogyan folytatódik a történet. De most erre nem lesz szükség, jövő héten megjelenik a második kötet Üveghegy címmel. Alig várom.

Sokszor leírjuk, hogy "költői szépségű mese", meg "izgalmas", meg "letehetetlen", ezek csupa közhely. De nem közhely egyik sem, ha az Ólomerdővel kapcsolatban emlegetjük.

A történet fordulatos, a nyelvezet szépséges, ám amiben minden mástól különbözik, az az egész történet alapanyaga, szövete. Amiben olyan szálak adják a vetüléket, amik mindenkinek ismerősek, aki gyerekkorában fejből fújta Benedek Elek, Illyés Gyula, Kriza János és más magyar mesemondók köteteit. Hogy úgy fogalmazzak, mint olvasónak a szülőföldemet jelentik.

Hollóvá és hattyúvá vált hercegnők, sárkányfeleség ("öreganyám"), egy nagyon titokzatos királyfi, aztán Fanyűvő, Kőmorzsoló, és legnagyobb kedvencem, Firtos-Tartód belesimulnak a modern világba, a Gödöllő környéki meserengetegbe, a gimnazista Emese átlagos és rémes mindennapjaiba. Ismerősek, de mégis újak, mesebeliek, de mégis sokkal többek.

Amúgy fantasy, persze, ha ez a szó jobban tetszik nektek.

Ha nem akarok lelőni egyetlen poént sem, nem mesélek róla többet.
Muszáj elolvasnotok!

A könyv adatai:

Gabo Kiadó, 2007.
ISBN 978-963-689-900-4

A kiadó fülszövege:

A kamasz Emesét még gyerekkorában hagyta el az anyja és tért vissza otthonába, a tündérek áthatolhatatlan erdejébe. A lány azóta is visszavárja, de amikor eljön érte egy szív nélküli lovas, kénytelen szembesülni vele, hogy szülei sok mindent eltitkoltak előle, és a mágikusnak hitt másik világ egyáltalán nem olyan, amilyennek képzelte. Tündérek, lovagok, varázslat: mindez csak mese, az igazság sokkal bonyolultabb és fájdalmasabb.
Az Ólomerdő egyszerre rendhagyó fantasy és árnyalt családtörténet, amely bátran szembemegy a mesékkel szembeni elvárásainkkal. Egy fiataloknak és időseknek egyaránt ajánlható történet sorsról és döntésekről, ígéretekről és következményekről, valamint arról, hogy néha a mesehősök tetteit is irányíthatja önzés és hatalomvágy.

Megjegyzés:

Ezzel az új borítóval egy új, bővített kiadás is napvilágot látott, sajnos a régit kaptam kölcsön, de előbb-utóbb ezt is el fogom olvasni. Persze inkább előbb, még az Üveghegy előtt. :)











Kiknek ajánlom:

Életkor: 10-14 évesek, de 99 éves korban is el lehet kezdeni
Nem: fiúknak: izgalmas harcok furábbnál furább mesebeli szerzetekkel, még magával az erdővel is. Lányoknak: a mesebeli és nem mesebeli nők nagyon erőteljes egyéniségek, egyik személyiség izgalmasabb, mint a másik. Rabonbán meg olyasféle lovag, akiért akár rajonghatunk is majd. Egyszer. Talán a folytatásban. :)

Idézetek:

"Az a zavaró gyanúja támadt, hogy elkésett.
De ha elkésett, akkor... És itt már nem a kismacskáról volt szó, bár elég baj lenne, ha valami történne a cicával: Gabi valószínűleg jó sokáig nem bocsátaná meg neki [...] Nem, itt az ígéretről volt szó, amit talán nem tartott be. És az ígéretnek édes mindegy, önhibájából vallott-e kudarcot, vagy szándékosan.
[...] Most pedig... ha macska lennék, hová mennék?"

"[Firtos] Nézte, ahogy a ló lassú ügetésben közeledik a fák között. Nem bírta elfordítani tekintetét a lovasról, noha legszívesebben visszabújt volna vackába, a föld alá. Számtalanszor szembesült már számonkéréssel, és mindannyiszor nehezen viselte, különösen, hogy tudta: jogos.
De Rabonbánt még soha nem látta ennyire dühösnek."

"[Emese] fölérve megfordult, és le kellett térdelnie, annyira remegett a lába. Combja mintha bedagadt volna a meneküléstől: amikor rászorította a kezét, a farmeron keresztül is érezte, hogy süt belőle a meleg. Kisimította szeméből a haját, és lenézett a domboldalra.
Szikla sötét tömbje görgött fölfelé az éjszakában.
Ahogy jobban megnézte - gyomra menten jéggé dermedt -, látta, hogy nem gördül, hanem lába ropogva kinyúlik, majd visszahúzódik a hatalmas szürke test alá. A kő képlénynek, ám mégis szilárdnak tűnt, mintha magma fortyogna a belsejében, folyékonnyá olvasztva szívét [...] Nem tudta, mitől mozog a szikla, de nem akarta, hogy utolérje. A rettegés kemény gombóccá sűrűsödött a gyomrában."

Kleinheincz Csilla honlapja


Néhány egészen fantasztikus háttérinformáció:

A Magyar néprajzi lexikon szócikke "Rapsonné"
Rapsonné regéje - Benedek Elek feldolgozásában
Rapsonné "igazi" vára - kisfilm a youtube-on
A Magyar néprajzi lexikon szócikke "Firtos és Tartód"
Kirándulás a Firtosra - lírai hangulatú kisfilm a youtube-on
Tartód vára, 16 perc 30 mp után, youtube
Firtos vára - készülő 3D-s rajzfilm részlete
Áprily Lajos: Álom a vár alatt - verses mese
A Katolikus lexikon szócikke "rabonbán"

Firene és a sorstündérek

Sárkányok a könyvtárban 3.

J. R. R. Tolkien: A babó (A hobbit)

Elég egyetlen szó: Smaug. Akinek ez nem mond semmit, akinek ez nem mesél szépségről, hiúságról,  kincsről, irigységről, hősiességről, rémületről, ősökről, örökségről, harcról, kalandvágyról, tolvajlásról, lelkiismeret-furdalásról, veszélyről, barátságról és még ezer másról, az sebesen kapja a kezébe ezt a kedves-félelmetes-borzasztó-gyönyörű mesét! Akár a filmsorozatba is belenézhet. :)

A könyvtári példány kiadási adatai:

Móra, 1975

ISBN: 963 11 0374 9

Kiknek ajánlom:

Életkor: 10-14 év

Nem: fiúknak nagyon! Kalandok, küzdelmek, harcok, fondorlatok egy hatalmas kincs megszerzése körül. Lányoknak: ha a mesét szeretitek, nem fogtok csalódni ebben sem. De aki szívesebben keresne királylányokat, egyelőre várjon még vele.

Idézetek:

"Itt feküdt, az óriási vörös-arany sárkány, mély álomban; száján és orrlikain horkanó hangok törtek elő meg gomolygó gőz, de szendergésében a tüze is szunnyadt. Alatta, minden tagja és hatalmas gyűrűző farka alatt, s még körös-körül a láthatatlan padlón szanaszéjjel is számlálhatatlan halmokban hevertek a becses holmik, megmunkált és munkálatlan arany, drágakő és ékszer, és a pirosló fényben csíkozott ezüst."

...

"Ha azt mondjuk, hogy Bilbónak elakadt a lélegzete, alig közelítjük meg az igazságot. Nincs szó, amely ki tudná fejezni az ámulatát, mióta csak az ember megváltoztatta azt a nyelvet, amelyet a tündérektől tanult még akkor, mikor a világ csupa csoda volt."

Fülszöveg 1. (a Szobotka Tibor által fordított kiadásból):

Kicsiny, összkomfortos odújában, távol a világtól lakik Mr. Baggins, a babók népének tiszteletre méltó tagja. Különös népek a babók: apró teremtmények, nem törpék, de nem is egészen emberek. Rikító öltözetben járnak, viszont nem hordanak cipőt; hízásra hajlamosak, ami nem csoda, mert szeretik a békés, eseménytelen hétköznapokat, és mindennél jobban megvetik a kalandot. Mr. Bagginsot mégis utoléri a nagy kaland. Egy napon törpék csapata szállja meg a házát, hogy magukkal vigyék egy kalandos, nagy hadjáratra a sárkány ellen, aki emberemlékezet óta őrzi a törpék ősi kincsét. Hogy a botcsinálta hadvezér miképpen viszi diadalra ügyüket – nem is annyira bátorságával, mint furfangos eszével –, megtudja, aki ezt a mulatságos és egyben nagyon izgalmas meseregényt elolvassa. Felejthetetlen szép tájakon barangolhat, végigélheti hőseinkkel a vad csatákat, és jókat nevethet egy valószínűtlen világ fonák helyzetein. Szobotka Tibor kitűnő fordításában, Tótfalusi István szellemes versbetéteivel, J. R. R. Tolkien művészi illusztrációival jelenik meg a világhírű meseregény, melynek különlegessége sok egyéb mellett abban rejlik, hogy hogy minden korosztályhoz szól: gyerekhez, ifjúhoz, de fiatal lelkű felnőttekhez is.

Fülszöveg 2. (a Gy. Horváth László, N. Kiss Zsuzsa fordításában megjelent kiadásból):

Ha megmozgatják a fantáziádat az oda és vissza történő utazások, amelyek kivezetnek a kényelmes nyugati világból, a Vadon szegélyén túlra, és érdekel egy egyszerű (némi bölcsességgel, némi bátorsággal és jelentős szerencsével megáldott) hős, akkor ez a könyv tetszeni fog, mivel épp egy ilyen út és utazó leírása található benne. A történet a Tündérország kora és az emberek uralma közti réges-régi időkben játszódik, mikor még állott a híres Bakacsinerdő, és a hegyek veszéllyel voltak tele. Az egyszerű kalandozó útját követve útközben megtudhatsz (ahogy ő is megtudott) – ha még nem ismernéd mindezeket a dolgokat – egyet s mást a trollokról, koboldokról, törpökről és tündékről, s bepillantást nyerhetsz egy elhanyagolt, de lényeges időszak történelmébe és eseményeibe. Mert Zsákos Bilbó úr számos jelentős személynél járt; beszélt a sárkánnyal, a hatalmas Smauggal; és akaratán kívül jelen volt az Öt Sereg Csatájánál. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel ő egy hobbit. A hobbitok fölött a történelem és a legendák mind ez idáig átsiklottak, talán mert rendszerint többre tartják a kényelmet, mint az izgalmakat. Ez a személyes visszaemlékezések alapján készült beszámoló, amely Zsákos úr egyébként csendes életének egy izgalmas évét írja le, azonban képet adhat erről a becses népről, akik (úgy mondják) manapság megfogyatkoztak. Mert nem szeretik a zajt.

Smaug a filmben 

Sárkányok a könyvtárban 1.

Silvana De Mari: Az utolsó tünde

avagy: a tündék is voltak gyerekek

Tegyük fel, hogy van egy lény (tünde) a világon, akinek már az említésétől is halálra rémülsz.
Tegyük fel, hogy ezt a lényt arra is képesnek tartod, hogy varázslattal megöljön.
Tegyük fel, hogy téged is megölne bárki, ha megtudná, hogy akárcsak szóba is álltál egy ilyen lénnyel.
   És mégis gondjaidba veszel egy kölyköt.
Hány évet adsz magadnak?
      (Ja, hogy hol itt a sárkány? Keressétek meg!) :)

Idézetek:

"– Ez egy tünde – képedt el a vadász.
– Igen, egy tünde – erősítette meg az asszony tárgyilagosan.
– Szántszándékkal keresed a bajt? – kérdezte a férfi.
– Nem, belebotlok anélkül is."

"– De nagy vagy! Az első troll vagy, akit látok, tudod? Olyan... lenyűgöző vagy. Igen: lenyűgöző. A nagymama nem mondta, hogy ilyen szép lehet egy troll...
– Sz-sz-szép? – kezdett magához térni a troll.
Szusszanni sem mert. Pár pillanatra mintha az arckifejezése is megváltozott volna, illetve talán pontosabb lenne azt mondani: mintha végre lett volna valamilyen arckifejezése.
– Szép. Igen. Még a nagymama sem látott soha egyet sem, mármint trollt. Mit is mondott a nagymama? Azt, hogy az első troll, akivel találkozol, úgyis az utolsó lesz egyben. Ki tudja, hogy kell érteni: biztosan kevés troll van, így ha csak egyet is látsz életedben, az már sok! Tehát szerencsés, aki trollt lát! Milyen boldog vagyok! BOLDOG. Nemcsak hogy találkoztam eggyel, de az ráadásul ennyire szép. SZÉP."

Kiknek ajánlom:

Életkor: 10-14 év
Nem: fiúknak: kalandok, utazás, csaták, cselek - lányoknak: a kis tünde minden mesék egyik legaranyosabb teremtménye

A könyvtári példány kiadási adatai:

Budapest, Európa Könyvkiadó, 2008.
ISBN 978 963 07 8609 6

Fülszöveg:

Egy kicsi tünde, egy nemrég született bolyong erejét megfeszítve, magára maradottan a kietlen, széltépte, esőverte vidéken. Eljött a Sötétség Kora. Övéi mind egy szálig odalettek a barátságtalan Tünde Zugokban, ahová száműzték őket. Az emberek gyűlölik a tündéket. Mindenki gyűlöli a tündéket. Egy asszony és egy férfi – noha maguk sem értik, mi okból – mégis pártfogásukba veszik, s Yorsh, a kicsi tünde velük vándorolván döbbenten ismer magára egy ősi prófécia üzenetében:
Mikor a víz elönti a földet, 
Eltűnik a nap, 
Elérkezik a sötétség és a fagy. 
Mikor az utolsó sárkány és az utolsó tünde 
Megtöri a kört, 
Találkozik a múlt és a jövő, 
Egy új nyár napja ragyog fel az égen.
Ő lenne az? Aki helyrehozhatja a múltat és megmentheti a jövőt? Csakhogy ezzel az is együtt jár, hogy ő az utolsó. Utolsónak lenni pedig kegyetlen dolog. Ha csak nem lel visszhangra – s egyúttal vigaszra – feltétlen, önzetlen szeretete igaz barátaiban, legyenek azok muslincák, sárkányok, emberek, egy kutya vagy akár egy hegyi troll.
Folytatása: Az utolsó ork.

J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve

Az ajánlót készítette: B. Sz. 5.d
(mézeskalács-díjas)

Harry Potter, a fiatal varázsló a Dursley családnál élt, mert Voldemort, a gonosz varázsló megölte a szüleit. A tizedik születésnapján megjelent Hagrid, a kedves óriás, aki elvitte őt Roxfortba, a varázslóképző iskolába. Harrynek barátaival, Ronnal és Hermionéval meg kell találniuk a Bölcsek kövét, mielőtt Voldemort megkaparintaná, hogy újra éledhessen.
Annak ajánlom, aki szereti az izgalmakat, a varázslatot, és nem félős: az feltétlenül olvassa el!



Kiadó: Animus
Év: több, a miénk 2001


Kiknek ajánlom:

Életkor: 10-100 év
Nem: fiúknak-lányoknak egyformán: kalandok, természetfeletti tulajdonságok, mesebeli lények, varázslat, fiúk-lányok barátsága, hűség, küzdelmek, próbák, különleges iskola, tanár-diák viszony, humor, ikrek

Fülszöveg:

A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában töltött első tanév kemény erőpróba a diákok számára. Harry Potternek nem csupán a vizsgákon kell megfelelnie, de egy életre-halálra szóló küzdelemnek is részese lesz. A tizenegy éves varázslójelölt története meghódította az egész világot.

Idézetek:

[a Teszlek Süveg részletei:]

Mikor Harry levette tekintetét a mennyezetről, McGalagony professzor épp egy támla nélküli széket állított a gólyák sora elé, s a székre egy hegyes varázslósüveget helyezett. A süveg rémesen elnyűtt és kimondhatatlanul piszkos volt...

– Szóval csak fel kell vennünk a süveget – suttogta Harrynek Ron. – Megfojtom Fredet! Azzal ijesztgetett, hogy párbajoznunk kell egy trollal…

– Potter, Harry!

Mikor Harry kilépett a sorból, megannyi apró, sziszegő lángnyelvként szerte a teremben felcsapott a sustorgás.

– Pottert mondott?

– Ez az a Harry Potter?

Harry még egy utolsó pillantást vetett a zsúfolt teremre, ahol mindenki a nyakát nyújtogatta, hogy jobban lássa őt, azután a szemébe húzta a süveget. Egyszerre elsötétült előtte a világ…

Harry Potter könyvek szócikke a Wikipédián
Harry Potter és a bölcsek köve szócikk a Wikipédián
A Wikipédia írja a filmről

Csukás István: Nyár a szigeten

Az ajánlót készítette: F. L. 4.b

(mézeskalács-díjas)

 
Ez a kedvenc könyvem! Nagyon tetszett! Nagyon szép a nyelvezete, de mégsem nehéz olvasmány, ezért mindenkinek ajánlom.

Izgalmas, tele van váratlan fordulatokkal. Arról szól, hogy hat fiú elmegy a Duna partjára sátrazni, teljesen egyedül, felügyelet nélkül. Új barátokra tesznek szert. Új dolgokat tanulnak új barátaikról.

A hat fiú a történet közepén összeveszett, két táborra oszlottak és hadat üzentek egymásnak. Izgalommal teli rész következik, de a fiúknak sajnos, rövidesen haza kell utazniuk.

Jó olvasást kívánok!

Kiadó: Móra, Könyvmolyképző

Év: több, a miénk 2010

Kiknek ajánlom:

Életkor: 10-14 év

Nem: fiúknak és lányoknak egyformán: kalandos, humoros, természetközeli.

Régi fülszöveg:

Furcsa, de így van: ebben a regényben nincs sem gyilkosság, sem rablás, ez a regény nem krimi – és mégis elejétől végig izgalmas olvasmány! Mi több, nemcsak izgalmas, hanem vidám olvasmány is, abból a fajtából, amit a diák általában mosolygós képpel olvas, miközben az almafa alatt heverészik. S miről olvas a diák legszívesebben? Természetesen a vakációról, egy bátor kis társaság szülőktől jóváhagyott, „szelíd” táborozásáról, amelyet azonban sok fantáziával, játékos kedvvel ők maguk tesznek hallatlanul izgalmassá. A táborozás persze nem tart sokáig, a szigeti hadijátéknak végül a Duna lesz a győztese – mi pedig egy nyári olvasmány könnyű és vidám élményével gazdagabban tesszük le Csukás István kisregényét.

Új fülszöveg:

Melyik gyerek ne szeretne egyszer szülői felügyelet nélkül táborozásra indulni? E könyv kis hősei pontosan ezt teszik, és hamarosan kiderül, hogy nem is olyan könnyű dolog a felnőttek segítsége nélkül boldogulni...

Annak idején nagy sikerű tévéfilm is készült a könyv alapján.

Idézet:

„Sok vidámabb reggelt nem látott még a világ, vagyis a világnak az a része, amelyben egy nyárfacsoport állt, a nyárfacsoportban két sátor, s a két sátorban hat gyerek aludt. Illetve az egyik csak aludna…

Cseppcsányi még percekig azt hitte, hogy álmodik, éppen ezért erősen lehunyta szemét. De a fülét nem tudta lehunyni, szuszogást hallott meg csámcsogást, sokkal kitartóbban és erősebben, mint ahogy álmában szokta hallani az ember. Már tudta, hogy ébren van, de még mindig nem akarta kinyitni a szemét. Először arra gondolt, és ezen nem is szabad csodálkozni, hogy Bádogos zug- és orvlakomáinak egyikét hallja. Ezen kicsit felháborodott. De majdnem egy időben meghallotta Bádogos egészséges horkolását is, amely leginkább a szilvalekvár rotyogásához volt hasonlítható. Akkor meg mi a csoda ez? – villant át Cseppcsányi nehezen ébredő agyán. Kinyújtotta a kezét, s tapogatózott a szuszogás meg csámcsogás felé.

S hirtelen felébredt. Szemét kinyitotta, s sziszegve nyalogatta tenyerét. A szuszogó és csámcsogó valami alaposan összeszurkálta.

A szuszogó, csámcsogó valami összegömbölyödött, mint egy labda, és hosszú tüskéit meresztette.

Cseppcsányi, most már teljesen felébredve megállapította, hogy egy sündisznót simított meg.”

Le a cipővel! - Rövid filmrészlet