C. S. Lewis: Narnia krónikái – Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény
Készítette: K.P. 6.d

Azért választottam ezt a könyvet, mert egyrészt nem akartam angol nyelvű könyvről írni, másrészt pedig másokkal is meg akarom ismertetni az olvasás örömét, amit ez a könyv nyújtott nekem.
Az oroszlán, a boszorkány és  ruhásszekrény a Narnia krónikái 7 részből álló sorozatának 2. része. De ha nem olvasod el az első részt, akkor is tökéletesen lehet érteni.
Készült belőle filmváltozat is (ellentétben az első résszel). De mindenképp csak a könyv olvasása után ajánlom megnézni.
Tehát a történet a régi Angliában játszódik. 4 testvér és az anyjuk veszélybe kerül és ezért az anya elküldi a gyermekeit a nagybácsihoz, aki egy tudós és messze él egy nagy házban. A gyerekek vonattal utaznak. Egy nap, amikor épp bújócskát játszanak a hatalmas házban, Lucy, a legkisebb lány talál egy üres szobát egyetlenegy nagy szekrénnyel a hátuljában. Bebújik a szekrénybe, ahol a bundakabátok között átbucskázik Narniába.
Narniát örökös hó borítja, de sosincs karácsony. Lucy 2 órát tölt itt, de amikor visszaérkezik, meglepve látja, hogy csak 1 másodperc telt el. Amikor elmeséli kalandját a többieknek, azok természetesen nem hisznek neki, hisz nem minden ruhásszekrény mögött rejtőzik egy egész világ. Lucy elviszi testvéreit Narniába, ahol hamar kiderül, hogy nemcsak nyaralni jöttek ide, hanem fontos feladat vár rájuk.
Amikor olvasod, teljesen elszállsz, elfelejtkezel önmagadról, hogy ki vagy, mi vagy és hol. Abban a pillanatban neked minden mindegy, hiszen épp most van a végső összecsapás. Biztos vagyok benne, hogy találsz magadnak egy szereplőt, akinek a helyébe tudod képzelni magad. Akár Lucy, Peter, Edmund, Susan vagy épp a boszorkány is lehet az. Azoknak ajánlom, akik szeretik a titokzatos, izgalmas és mágikus világokkal teli könyveket. Mert a Narnia pont ilyen.

Karl May: Winnetou
Készítette: M.E. 6.d

Ezt a könyvet azért választottam, mert az anyukám és a bátyám is ezt ajánlotta, és gondoltam, elolvasom.
Ennek a regénynek nagyon érdekes borítója van, ami nekem a kedvencem. Viszont, amikor elkezdtem olvasni, nem nagyon tetszett, de aztán nagyon izgalmas lett, és így visszagondolva boldog vagyok, hogy elolvastam.
Hihetetlen, hogy Karl May 100 éve írta, és még most is sokan olvassák!
A történet arról szól, hogy Charlie, a főszereplő, egy fiú, aki csak olvasott a vadnyugatról, bátran vállalkozik arra, hogy vasutat építsen Amerikában. Ám ő arról nem tud, hogy ez a terület az indiánok területe, és mikor megtudja, már nem szeretné folytatni a mukát, mert találkozik Incsu Csunnával, az apacsok törzsfőnökével és a fiával, és megszereti őket. Ám Winnetou, Incsu Csunna fia nem fogadja könnyen Charlie barátságát, sőt az elején még el is utasítja, ám Old Shatterhand (Charlie közben ezt a nevet kapja a lelőtt medvéért és bölényért), bebizonyítja, hogy benne lehet bízni. Ezentúl Winnetouval járja a vadnyugatot. Amikor egy Santer nevű bandita megöli Winnettou szeretteit, Winnettou bosszút akar állni. Ezek után elválnak, és Charlie felcsap detektívnek (mert egy hajótörésben mindenét elvesztette). Éppen egy ügyön dolgozik, amikor találkozik a híres Old Death-tel, akit mindenki ismert, és ezután együtt üldözik a gazfickót. Végül Old Death halálával és Winnetou csatlakozásával el is kapják.
Egy kiváló indiános vadregény sok-sok csavarral, letehetetlen könyv és én minden pillanatát nagyon élveztem!

Irene Adler: Sherlock, Lupin és én

Készítette: B.P. 6.d

Ebből a krimisorozatból eddig 3 kötet jelent meg, ami nem teljesen összefüggő.

Irene Adler, Sherlock Holmes és Arsène Lupin egy Saint Malo-i üdülésen ismerkednek össze 1870 nyarán.

Találnak egy holttestet a parton, ráadásul a város egyik lakójának valaki ellopja a gyémánt nyakláncát és éjjelente egy titokzatos ember járkál a háztetőkön.

A három jóbarát nyomozni kezd. Szállókat keresnek fel, ahol megfordulhatott a „halott férfi”. Kérdezősködnek, nyomokat keresnek és persze összefüggést a három rejtély között.

Kedvenc részem, amikor Lupin belopódzik Irene szobájába, utána beszélgetnek és a lány lábára rátekeredik egy kígyó. Sikoltozni kezd mint egy hercegkisasszony, rázza a lábát összevissza.

A sorozat többi része is felettébb izgalmas, és még Irene és Lupin között is alakul valami, de persze Sherlock is belezavar egy kicsit.

Én az egész sorozatot végigizgultam, és alig bírtam letenni, és az én tízes skálámon ez a könyv nyolcast kapott.

Remélem, kedvet adtam az olvasáshoz.

Becky Citra: Eltűntnek nyilvánítva

készítette: T.F. 6.d

Sokat olvastatok a nyáron, csoda érdekes könyvajánlókat adtatok-küldtetek.
Ezeket szeretném mostantól kitenni ide a blogra abban a sorrendben, ahogy megkaptam.
Jó szórakozást az általatok ajánlott könyvekhez (is)!

Egyik nap elsétáltam a könyvespolcom előtt és úgy döntöttem, olvasni kéne már valamit. A polcomon kutakodva megtaláltam ezt a könyvet, és belekezdtem.

Thea és apukája állandóan költözködnek egyik kisvárosból a másikba, hogy elfelejtsék a szörnyű lovasbalesetet, ami annak idején Thea anyukájával történt. Sajnos az anya életét vesztette a tragédiában, ami a családot igen rosszul érintette. A folytonos vándorlás miatt a főszereplőnek sosem volt elég ideje, hogy jó barátságokat köthessen másokkal. Egy nap azonban apja munkát kap a Gumboot-tavi pihenőfarm felújításánál, és a lányban azonnal feléled a remény, hogy végre új otthonra lelhetnek és új életet kezdhetnek.

Este Thea régi vendégkönyvekben kutatva egy évtizedes rejtély nyomára bukkan, melynek főszereplője egy hároméves kislány. A nyomozás közben megismerkedik Vannel, aki lehet, hogy élete Nagy Szerelme lesz, és Renegáttal, azzal a lóval, akit még egyszer sem lovagoltak be életében. Vajon sikerül-e Theának megfejtenie a többéves titkot és egy erős kapcsolatba belekezdenie?

Én nagyon megszerettem ezt a könyvet és ajánlom bárkinek, akik szeretik a rejtélyeket és váratlan fordulatokat!

A tanév vége tankönyvbegyűjtéssel és leltárral telt.

Mindenkinek jó nyaralást és sok kellemes nyári olvasmányt kívánok!

Szeretettel gratulálok Gutman Anna 8.c osztályos tanulónak az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny országos döntőjében elért 13. helyezésért!

Hozzon a szám sok szerencsét!

Békés Pál: A Bölcs Hiánypótló

Hányan, de hányan születtünk kisebb-nagyobb hiányossággal? Van akinek keze-lába-szeme-szája-haja szála okoz gondot. Van, aki a számolással, olvasással, gondolkodással, hasonlítással, csoportosítással és a nagy érzelmekkel áll hadilábon. Még olyan is van köztünk, akinek éppenséggel túl sok van valamiből...
Voltaképpen mindannyian szenvedünk efféle problémáktól.
Milyen jó lenne valaki, aki egy csettintéssel helyreigazítana bennünket!
Vagy mégsem?




A könyvtári példány kiadási adatai:

Móra, 2005
ISBN 963-11-8007-7

Kiknek ajánlom:

életkor: 8-12 év
nem: fiúknak - lányoknak: mindenkinek, aki úgy érzi, nem tökéletes.

Fülszöveg:

Hiányérzeted van? Elégedetlen vagy magaddal? Hiányzik némi bátorság, fürge láb vagy duzzadó karizom? Csak egyvalakihez fordulhatsz. Nem, nem varázsló. Varázslóból van kicsi és nagy, erdei és mezei, jó, gonosz, fekete és fehér, belőle viszont egyetlenegy létezik az egész világon. Vagyis a végén. Ő hiányt pótol, tehát pótolhatatlan. Kapujában sorban állnak a töröttek, a repedtek, görbék, csorbák, csálék, csempék, és ő pótolja a hiányaikat. Senkit el nem ereszt üres kézzel.
Békés Pál meseregényének hősei reménykedhetnek: talán az ő bajukra is talál orvosságot a Bölcs Hiánypótló.

Idézetek:

   "Az ösvényen handabandázó satnya útonálló nem volt nagyobb három arasznál. Egy reszketeg, csámpás nyizerge. A szeme gülü, a füle tányér, karja-lába akár a bőrös virsli. Ráadásul tetőtől talpig falevelek borították, mintha előbb enyvbe mártották, utána meg avarba hempergették volna. És egyre csak erőltette cérnahangját:
   - HUÁ-HUÁ-HABRADABAHÚÚÚÚ!
   Az óra nézte-nézte, a mutatói nekiiramodtak, mind sebesebben forogtak körbe-körbe, ő maga pedig nevetett hangosan, talán még a térdét is csapkodta volna, ha az ébresztőóráknak lenne térde, és azt mondta:
   - Tik-tak-tök, tik-tak-tök!"

   "- Igazi szörny lehet a te papád.
   - Persze, hogy az.
   Az óra közelebb húzódott a tányérfülű nyápichoz.
   - Ha ilyen kíméletlen volt veled, miért akarsz mindenáron hozzá hasonlítani?
   - Mi mást tehetnék? - búsongott a gyámoltalan rém.
   - Például... - az óra tanácstalanul pislogott, azután felragyogott: - Megvan! Tagadd meg atyád, és dobd el neved!"

   "- Nevem éppenséggel van. Lyuk. Így hívnak. Lyuk, el ipszilonnal. De nem a név a fontos. Hanem, hogy ki vagyok valójában. Bár tudnám, egyáltalán vagyok-e. Mivel, mint látjátok... ha ugyan látjátok... én valóban egy lyuk vagyok.
   - Lát-lyuk - bólogatott Venyige II.
   - Vagyis nem lát-lyuk - sajnálkozott Pontos Idő.
   - Épp erről van szó! - mondta a jövevény, miközben szögletes kereken, hosszúkás röviden, mély laposan, recés simán tátongott az ösvény közepén. - A probléma ott kezdődik: látható-e a lyuk egyáltalán? Pontosabban: van-e ő, avagy nincs? Mert mi egy lyuk önmagában? Ez itt a kérdés. Egy független lyuk, hogy úgy mondjam. Voltam én függő lyuk is. Az persze más. Nem akarlak titeket kalandos életem történeteivel untatni, de azt el kell mondanom: én valamikor egy közönséges zoknin támadtam. Vagyis születtem. Persze már ez is bizonytalan. Születik-e a lyuk, avagy lesz? Van-e anyja, ki az apja? Hol a szerető család? Mennyi kétség. Egyszóval kezdő koromban egy zoknin tartózkodtam. De hamar megelégeltem, hogy egy kedélyes, ám igen piszkos és nem éppen szagtalan nagylábujj kandikáljon elő belőlem. Többre vágytam."